Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141

tatta y é% eéi a teltét, nem ennek a’ teltnek petsétjét, adta érettünk. Mivel pedig parantsolja, hogy azt tselekedjük az 6 emlékezetére; nem elég az Ó szent haláláról megemlékezni ; hanem azt a’ testet it, meliy mi érettünk adatott, magánhoz kell venni. Már itten te azt mered kívánni, hogy, ha ti veletek akarunk egy- gyeiítettni, d* Transsubfiantiáiiót ne hidjük; mert az nem egyéb, hanem a tudat lám sgn ak és barnaságnakgyümöltse. Kérlek, egy kévésé betsületesebben szólj azokról a’ feni repülő sasokról, a’ régi tudós szem atyákról , a’ kiknek hiteles bizonyságit Eeiiar- minusnál olvastad , vagy olvashattad. Ne kend azokra a’ tudatlanságnak és babona- tágnak motskát. Ne szólj olly fennyen , mintha már azoknak bizonyságit semmivé tetted volna; mintha már az ekklésia’ hiítoriájából a’ Tramsubftantiátiót papi költeményeknek lenni megmutattad volna. Könnyű illyen kérkedő szókkal az együgyű nép előtt élni; de nehéz a' tudósok’ ellenvetésinek megfelelni. Még eddig nem láttuk, hogy a’ bálványozást, mellyröl azt a’ sok tudós ^ istenfélő embereket mered vádolni, egy legkissebb okoskodással megmutattad volna. Mivel mi ezekkel hiszük a’ kenyérnek Kriítus’ testévé való változását; nem a’ kenyeret, hanem a? Kriítus’ teilet imádjuk. Ezt tudván, nem **égyenlcd-é, hogy illy’ Utíf gyalázatok-.

9*