Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141

i ót alans ágo t ift mi tiszteletté} imádnák. Ha igazán akarod tudni, mit hiszünk mi ebben a’ dologban.; olvasd a’ Veróni Ferentz* kis könyvetskéjét. (a) Ebből kitanulhatod j hogy nem a’ kenyér’ és bor’ színét imádjuk , hanem Kriftuft , a’ ki ezen színek alatt valóságosan jelen vagyon. An- nakokáért nem akarjuk mi ottan imádni a’ fejerséget és gömbölyüséget , mellyeket szemeinkéi látunk; hanem Kriftuft, a’ kit nem látunk , dehiszük, hogy ott jelen vagyon. Olly formán tiszteljük pedig ezeket a’ színeket, mint a’ képeket. Vala* mint mikor a’ királyt tiszteljük ; az Ö ru* háját is tiszteljük; de nem az Ö ruhájára nézve, hanem a’ királyra nézve. Ügy mi is a’ színeket nem magokra nézve, hanem Kriftusra nézve, a’ ki azok alatt elrejtve vagyon tiszteljük. Ezt megérthetted volna ugyan azon Bellarminus’ szavai* ból, mellyeket ugyan ott kihagy ál, és e’képen tétetnek előre: (b) Senki d* katolikusok közül nem tanítja , hogy d külső színeket tulajdónk épen magokat kell ifteni tisztelettel imádni lutridnak tiszteletével. Mert minden embernek ez a’ pa antsolat adatott : (c) A te Uradat lßenedei imádjad. De Kristas, a’mint az oltári Szentségben vágyó i, igaz Iíten. Tehát ott kell ötét imádni* Nem azért feküdt ö jászolban, hogy Ötét

imád.

th II mm.,

(«; XIII, (b) J. III. p. 3*8. (*) Dcwt. 6. Math. 41

éi