Csajághy Sándor: Az' anyaszentegyház ellensége megczáfolva a' történetekből és legjelesebb protestansok nézeteikből (Pest, 1840) - 10.090
ÖTÖDIK REGGEL
73 féld Bonnban letetetett, mivel a’ mendacia, lapsos et dolos44 fölfedezte; Phillips, 's Jarke Berlinben tanítói fizetésüktől megfosztottak , Bekendorf félnyugpénzzel nyugalmaztatott. — gaság és hol 1836, még az irgalmas apáczák’ kolostoraik is szétdulattak, kiraboltattak és felégettettek, kiket a’ franczia revolutio legnagyobb dühében is rnegkémélt. Tekintsünk német alföldre, hol a’protestáns korma'ny (Vanmaanen et Comp.) a’ Hollandiához képest kétszer akkora catholicus Belgiummal olly csúfosan bánt, hol a cath- Egyházat kényszeríteni akarák theo- logusait három esztendőre a’ Hollandi protestáns egyetemekbe küldeni; hol 60 hivatal viselő között 59 hollandi protestáns ;2774 katona tiszt között csak 426 catholicus Belga találtatott. Allgem. Zeitg. 1837. a) Csak egy pontját írom ide ama törvényszörnyetegnek Cobbetbol» „Minden cath. papot, ki tengereken túnanrol visszatért, ’s azután harmad nap alatt religioját meg nem tagadta, szinte úgy minden személyt, ki a’ cath. hitre visszatért, vagy oka volt, hogy más valaki arra visszatérjen , ezen irgalmatlan, ezen vérengző codex akasztó fával, bélkimet s zéssel,’s négy eléssel büntetett!“ — Az lnquisitió- nak illyen törvényei nem voltak, mert a’ halálos Ítélet csak akkor mondatott ki, midőn már kifogytak a’ megjobbitásnak minden eszközei és módjai , ’s igy eltűnt a’ megtérésnek minden reménysége. De egyedid azért, mert valaki mást hitt, mint a’ kath. Anyaszentegyház tanított, nem került máglyára; hanem álhitének gyümölcsei, féktelen kicsapongásai, és gy’akran véres* bűntettei vitték tűzre. Ez sem álljon pedig csak pusztán odamondva. Halljunk bár csak egy példát miket mond a’ Liber Sententiarum Inquisitionis Tholossanae: lap, 33. „Gulielma uxor Martini de Proando: recepta per haereticos in abstinenti a, quam ipsi vocant end uram, multis diebus perdurans ritum sibi traditum , et sectam ipsorum servando, se feeit tamquam haereticam more ipsorum dampuabili adorari, tnortemque corporalem sibi accelerans sangvinem minuendo balneum frequentando , potumque letiferum ex succo cucumerum silvestrium imisso in eo vitro fracto, quo frangerentur ejus viscera in fine, ut finiret celerius petitum avide assumendo.“ etc Az en dura, máskép consolamen- tum, bizonyos szertartásuk volt az Albigaiaknak, melly által a’beavatottak minden bűntől megtisztítanak; ne hogy pedig ismét Láinbe esnének és elkárhoznának , — mivel consolamentumot csak egyszer volt szabad kiszolgálni —az illyen megvigasztalt éhen hálásra köteleztetett, mi annál tovább maradt eltitkolva hogy a’ Consolamentumot töbhnyire csak halálos agyukon, midőn már bűneik elhagyták , szokták felvenni.
