Csajághy Sándor: Az' anyaszentegyház ellensége megczáfolva a' történetekből és legjelesebb protestansok nézeteikből (Pest, 1840) - 10.090
ELSŐ REGGEL
protestánsok, hanem egyszer’smind a’ Protestantismus oszlopainak tekintetnek. így Krug ezt mondja: „Minden írás, melly magában nem elég világos, hanem magyarázójától vár világosságot, erre nézye a’ magyarázónak alá van vetve, és mindig veszedelemben forog, nehogy valódi értelme félreismértessék. Már ha emberek szóljanak, vagy imák, ezen veszedelem nem sokat nyom; de ha vesszük , hogy az Isten szóllott, hogy tehát az Isten igéje vagyon előttünk, melly az embert üdvességére vezesse ; ki merje magát itt magyarázónak felvetni? Nem keile’ félni, hogy az Isten igéjét hamisan fogja érteni , és az embereket kárhozatra vezetni ? Ha valahol nem itt volna e’ legnagyobb szükség authenticus magyarázóra? A’ catholica Anyaszentegyháznak ebben telljes igazsága van“ Ugyan igy száll Novalis: „Luther a’ kereszténységgel kénye szerint bánt, félreismérte annak szellemét, és más religiót,más betűt hozott be t.i. a’Bibliának szent közönösségét, és ez által fájdalom! a’ religióba egy idegen, földi tudomány keveredett, a’ Philologia, mellynek emésztő befolyása az óta félre ismérhetlen.“ Hasonlóképpen nyilatkozik Bretschneider: „Midőn tehát a’ Reformátorok a’ Theologia forrásául egyedül a’ Bibliát vették, nem pedig mint a’ Catholicusok az Anyaszentegyház’ Szóhagyományát és Zsinatok határozatait, már ebben magátol értetődött, hogy a’ Biblia ezentúl ne az Anyaszentegyház’ tekintete szerint magyaráztassék, hanem értelme a’ görög, és zsidó nyelvszokástól, és azon világosságtól, mellyet reá a’ régiségek, a’ történetek, tartományok, ’s egyáltaljában minden egyébb dolgok természeti alkatuknak ismerése vet, szóval: tudományoktól függjön.“ Még keményebben fejezi ki magát Schelling : „igy tehát az igazhitűség’ palládiumát az úgy nevezett nyelvismeretben kell keresnünk, és igy az eleven auctori- tás helyébe, egy más holtt, kihalt nyelveken irt könyveknek auctoritása , — és minthogy ez természete szerint nem kötelezhet, — egy sokkal méltatlanabb rabszolgaság áll.“ Ha már Krug, Novalis, Bretschneider, Schelling, és több mások , kiket a’ Protestantismus mindannyi oszlopainak tart, — 13 -