Szepesy Ignácz: A keresztényi tudomány röviden : mellyel magyar nevendékeknek a Pétsi megyének püspöke kedveskedik (Pest, 1832) - 10.079

jón. Tehát az isfeni bölfseség, es josa'g nem engedheti, hogy az ember* lelke meg-haljon, hanem a testnek halála után-is eleiben, es pedig örökke fogja meg-tartani.

15. K. Felette sokan vagy mindjárt születések után roeg-halnak , vagy gonoszságban folytatják földi eleijüket, es a gonoszságban ineg-átalkodva végzik-is azt; hát ez>n gyermekeknek, és gonosz embereknek leikök fog-e Örökké élni ?

F. Igen is- Tudniillik: valamint testre nézve minden ember meg-hal, mert minden ember’ teste egygyen- íő romladozó természetű ; szinte xígy minden ember1 lelke halhatatlan, mert minden ember’ lelke a testtől egészen különböző, testi részekből nem álló, és azért romlást, rothadást nem szenvedhető, leg-jelesebb örökkévalóságra intézett tulajdonságokkal meg-ajándékozott természettel bir. Az isteni böltseség a korán meg-haló kisded gyermekeknek nem adhatta haszontalanul az okos lelket ; ezek tehát a földön nem élhetvén , másutt fognak élni. A’ gonoszságban meg-átalkodott emberek pedig jövendő szerentsétlenségöket tsak magoknak tulajdoníthatják.

Negyedik Tzikkely.

Az isteni kijelentésről.

1. K. Hogyan nyerhet az ember még tisztább, bővebb, meg-nyugtatőbb ismeretet az Istenről , és az ő felséges tökélletességeiről, természetéről; — az ember’ leikéről ’s annak rendeltetése felől; — az Istennek az emberre nézve akaratjáról, intézeteiről; — embernek Isten, ön maga ,’s ember-társa iránt kötelességeiről; — az ember’ testének halála után jövendő állapotjáről ?

F. Kétség kivűl mind ezek felől leg-helyesebben különös ki-jelentés által maga az Isten taníthatja az cm-