Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b

298

Azért e kifejezést: Jorám pedig nemzé Osiást, nem úgy kell érteni, mintha Jóram valóban Osiásnak atyja lett volna, hanem azt jelenti, hogy őt közvetve másod s harmad unokái —, Ochosiás, Joás, és Amásiás királyok által nemzette. Ezen elhagyásnak nem volt más oka, mint az, mivel az evangeliomiró mindegyik szakaszba csak tizennégy ágat akart sorolni, hogy azok jobban emlékezetben tartathassanak, és magát a zsidók szokásához szabta, kik illy nemzetségi felosztásokat kívülről tanultak be, habár a rend egyenlőségéért belölök néhány ág ki vala hagyva. A babyloniai fogság által, mellyen ezen nemzetségi szakasz végződik, itt azon időpont értetődik, midőn a zsidó nemzet utolsó Je- choniás nevű királya alatt Nabuchodonozor babyloniai királytól önállásától megfosztatván, a hetven évig tartó babyloniai fogságba vezettetett.

</) Jézus nemzetsége könyvének harmadik szakasza a babyloniai fogság végével kezdődik, midőn Cyrus persa király megengedte a zsidóknak, hogy országukba ismét visszatérhessenek, és Sal at hi el Jechoniás fiától kezdve Józsefig Üdvözítőnk nevelő atyjáig ismét tizennégy nemzedéket, vagyis családágat számlál. Az itt fölhordott személyek többnyire főpapok voltak, kik az Istennek választott népét lelki dolgokban vezérlék azon egész idő alatt, melly Jerusalembei visszatértektől Üdvözítőnk születéséig folyt el. E körülményből egyszersmind kitetszik, hogy Jézus nemcsak a törzsatyáknak, és királyoknak, hanem a főpapoknak családjából is származik.

e~) A mint végre Máté a nemzetek sorozatának elö- számlálásában Józsefre, Jézus nevelöatyjára jött, nem mondá mint az előbbi nemzedékeknél:József pedig nemzé Jézust; hanem 3Iária férjének nevezé öt, kitől született Jézus, ki Krisztusnak is híva ttátik, az az, megkenetettnek, vagy a világ Üdvözítőjének. És nem volt-e a sz. Írónak nyomos oka, e