Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
297 dőn Jézusnak életrajzát akará fogalmazni, miszerint a korabeli zsidókkal elhitesse, hogy ez valóban az igaz Messiás. Ismert dolog t. i., hogy a zsidók a jövendő Messiást közönségesen Dávid és Abrahám sarjadékának tartották , mert megígérte hajdan az Isten e két férfiúnak, mikép az ö családjokból fog származni a Messiás. Hogy tehát elhitesse, miszerint Jézus emberi természetére nézve valóban Abrahám s Dávidtól származik, annak vérségi lajstromát függeszti evangeliomának kezdete elé, és azt Abrahámtól levezeti egész Jósefig, nevelöalyjáig. Annak bevezetését következő szavakba önti: Jézus Krisztus nemzetségének könyve. E kifejezés annyit jelent, mint Jézus vérséglajstroma, vagyis nemzetségfája emberi születése szerint. E bevezetésben az evange- liomiró Jézust Dávid és Abrahám fiának nevezi, nem tulajdon értelemben, hanem a zsidóknak akkori szokása szerint, mellynél fogva e szó fiú csak ekét férfiúnak ivadékát jelenti. bj Illy kezdet után Máté Üdvözítőnk vérségfáját Abrahám első ősatyától fogva három szakaszban adja, s azt minden tagjain, vagyis ágain keresztül végig folytatja. Az első szakasz magában foglalja a zsidó nemzet lörzsatyáit s biráit, és Dávidon, Israel második királyán végződik. Ez összesen tizennégy családtagot, vagyis családot számlál. Egy család által az atya fiával együtt értetik. Jákob törzsalyának családjában fiai közöl csak Judás említetik, és csak ennek nemzetsége folytattatik, mert egyedül ebből származik Dávid király és az Istenember. ej A második szakasz Dávidtól Jechoniásig ismét tizennégy ágot számlál, és csupa királyokat foglal; kik a zsidó népet egész a babyloniai fogságig kormányozták; csak három király hagyatott itt el, kiknek nevei különben a szentirati történetekben előfordulnak, és a kik Jóram király után egymást követték az uralkodásban, ezek név szerint: Ochosiás, Joás, és Amasiás.
