Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
tek által. Azért Isten is a harmadik parancsolatban nem mondja csupán: Ünnepnapon nyugodjál és szolgai munkával ne foglalkozz ál; hanem: Ünnepnapot szentelj, az az, szent és erkölcsös életre törekedjél, Istent keresztény erkölcsök gyakorlata által tiszteld, üdvös cselekedeteket végezz, és az egész napot igaz jámborság, és ájtatosságban töltsd. E végből az anyaszentegyház is bizonyos istenes cseleketeket rendelt ünnep- s vasárnapokra, mellyeket annak tagjai végezni tartoznak. A napnak szentségéhez mért egyéb jó cselekedetek számát ugyan nem határozta meg, mert nem tudhatá mennyi jót művelhet minden keresztény ereinek mértéke szerint; hanem mégis azt akarta, hogy annyi jót, jámborát, s épületest tegyenek, a mennyit lehet, mert gyermekinek általán meghagyta e napokat szentül megüllni. A midőn valamint az isteni úgy az egyházi parancs is fölment bennünket ünnep- s vasárnapokon a testi munkától: czélja nem más,minthogy ez által több időt szerezzen az isteni szolgálatnak lökéletesb gyakorlatára , a jó Istennek üdvös cselekedetekkeli megörven- deztetésére, tiszteletének tehetségünk szerinti elömozdi- tására, a köteles felebaráti szeretetnek teljesítésére, s lelkünk üdvének kényelmesb eszközlésére. Nem volna-e tehát balgaság, és hálátlanság tőlünk, ha a lelki javunkra engedett időt nem úgy töltenénk, a mint Istennek tetszik, és nekünk üdvös ? ha azon napokat hagynók haszon nélkül elmúlni, mellyekben nagy érdemeket gyűjthetünk magunknak Istennél az egész örökkévalóságra? vagy ha azon órákat henyén élnök le s hanyagul, mellyekben mint valódi Isten fiait tüntethetjük ki magunkat, iránta viseltetett szeretetünket tetleg bebizonyíthatjuk, s magunkat kedvesekké tehetjük az Urnái? 3. Haszon. Az Isten már az ó frigyben ideig tartó szerencsét s hasznot Ígért azoknak, kik szombaton tiltott munkáktól megtartóztatják magokat. Isa. 58, 13. 14. Minél gazdagabban megáldandja tehát azokat, kik a
