Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b

108

gatásában, hogy a pusztábani hosszas tartózkodásának ideje sem volt terhére, igen, hogy a szükséges élelemről is megfeledkezett, csak hogy az Üdvözítő körében maradhasson. Milly igen megszégyenítheti ez azon állhatatlan s ledér gyermekeket , kik gyakran alig vesztegelhetnek egy rövid óra folyást, midőn a tanodában vagy az egyházban elöttök az Isten igéje magyaráztatik, hanem idő előtt haza kívánkoznak, s a javokra szánt oktatási időt ok nélkül megrövidítik.

Z>) De ugyan mit cselekszik az igaz emberbarát mást szenvedni látván? Nem sajnálkozik-e rajta? S nem törekszik-e öt szükségében segíteni ? — Ezt tévé Jézus is. Alig emelé föl szemeit, s tekinté meg a körülte összegyűlt sereget, máris ennek szüksége fölötti sajonát jelenté tanitványinak, s egyszersmind azon határozatát is tudatá velők, miszerint rajtok segíteni kíván: „Szánom a sereget monda ő, mert ime harmadnapja hogy velem vannak, és nincs mit enni ök. Váljon mi fogna azokkal történni, kik távolrul jöttek, ha éhesen bocsátanám el magamtól?Nemepedné- nek-e el az éhségtől az uton,mig hazájokba visszaérnének'*4 E kegyes előterjesztés által tanitványit is részvétre kívánta a szükölködők iránt gerjeszteni az Üdvözítő, nekünk egyszersmind ama fontos tanulságot adandó, hogy embertársaink szükségén mindenkor szív szerint meginduljunk, és a szükölködökön tehetségiinkkez képest szeretettel segítsünk.

c~) Ezen előterjesztésnél Jézus tanitványinak tanít— tómesterök emberbaráti érzeményeiben, ha méltányosak lettek volna, részt kelle venniök s őt egyszersmind kér- niök, hogy mindenható erejénél fogva a szűkölködő népnek eledelt szerezzen. Ezt ők mindenhatósága s kegyességétől bizton várhaták, minthogy már előbb az ötezernek csodálatos megvendégeltelésén is jelenvoltak, ügy látszik azonban, hogy az előbbeni esetről már nem emlékeztek, minthogy lehetlennek tartották a pusztában,