Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a
388 történik, nem kellemes-e az Isten előtt, ha különben jó magában? Átmenet az erkölcstanítmányra. Mellyik jó tanuló nem kívánná, bogy tanodái fog- lalatossági kellemesek legyenek az Isten előtt? — De mikép lehetnek kellemesekké? Nemde, ha Jézus nevében történnek? Mert váljon kellemes-e az Isten előtt a mi Jézus nevében történik? Kinek nevében végezzék tehát a jó gyermekek tanodái foglalatosságaikat? Az erkölcstanítmánynak bövitése. 1) Hasonlat. Némelly balga emberek azon törik fejőket, mikép alakítsák át a nemtelen érczet aranynyá, hogy földi sorsukat javítsák. Nem volna-e sokkal jobb, ha olly mesterséghez értenénk, mellyel közönyös, és csekélyeknek telszö cselekvényekből érdemleljes, és Isten előtt kellemes müveket képezhetnénk, hogy ez állal az egész örökségre lelkűnknek használnánk ? E mesterséghez ért az, ki minden tényeit és dolgait Jézus nevében szenteli föl az Istennek, és ezeket az ö tiszteletére legtökéletesebben törekszik végezni. Mert az illy jó szándék által még a közönyös dolgok is, csak gonoszok ne legyenek, megnemesítetnek Isten előtt, és legtisztább aranynyá változnak, mi a léleknek örök üdvére szolgál. 2) Méltányosság. Nem igazságos-e, hogy a szolga ura hasznáért dolgozzék? — Mi is Isten szolgái vagyunk. Minthogy azonban munkánk által e legfőbb urnák nem használhatunk: törekedjünk legalább mindent, a mit művelünk, az ö nevében, t. i. az ő tiszteletére , és ő iránta való szeretetböl végezni. 3) Haszon. De félhetünk-e, hogy jó szándékunk, minden munkánkkal Istent kívánván tisztelni, jutalmat- lanul maradand? Melly kegyes ür nem jutalmazza meg
