Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a
218 Az evangeliomnak értelmezése. 1. Betüszerinti értelemben. a) Vannak emberek, kiknek nemcsak szántóföldjeik és rétjeik, hanem szöleik is vannak. Ezt mind egybevéve gazdaságnak, vagy valamelly ember háztartársának nevezzük, azt pedig, a kié e gazdaság, házi-vagy családatyának hívjuk. Illy családatyáról, kinek egyéb fekvő jószágain kívül szőleje is volt, mellyet müveltetnikívánt, szól jelen példabeszéd. Kétségtelen, hogy a házi atya nem tehet meg maga egyedül minden szükséges munkát gazdasága körül, s hogy ennélfogva emberekre van szüksége, kik méltányos díj mellett segítségére vannak. Illy emberekre vagyis munkásokra vala jelen példabeszédben is szüksége a családatyának, hogy szőlejét kellőleg munkáltathassa. Minthogy ezek kéznél nem voltak, vélvén, hogy a város piaczán vagy az országúton, hol illyféle emberek összegyülekezni, és szolgálat után várakozni szoktak, találhatók lesznek, kiméne a példabeszéd elbeszélése szerint reggel jókor illyeneket keresni. Erkölcsi emlék eztetés. Milly okos gondoskodást és ipart látunk mi e családatyában? Bizonyosan azért találta föl a kívánt munkásokat, mert jókor reggel utánalálott illyeneket fogadni. Ebből látjuk, hogy azon ember, ki foglalatosságait idején s kellő szorgalommal végzi, közönségesen vágyainak czélját éri; a mint ellenben a renyhe és tunya mindenben elkésik. A gyermek tehát, ki tanulásának sikerét óhajtja, abba jó kedvvel és buzgón korán reggel bele fogjon; s lusta és ha- nyag gyermekek módjára a legalkalmasabb időt el ne heverje. bj Mellyik munkás dolgozik azonban szívesen díj nélkül, ha kivált a kézi munka egyedüli élelemforrása? Hogy tehát a bérbefogadott munkások ne gondolnák, miszerint a családalya munkájokat ingyen kívánja, tűs-