Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

( 8 )

tenni magát ; vagy kétségbe esvén arról hogy azzá legyen , legalább annak látszatni akarni, és annak külső színét ’s képét mutatni kívánni? Melly vakság mindenkor azt kívánni a’ mi néki nincsen, és soha meg nem elégedni azzal a' mi vagyon néki, abban állatni boldogságát , hogy ő az , a’ mi még nem , és gyakorta a mi soha sem lészen, és örök unalomban élni ahoz a’ mi ő , egész éltében azt keresni , a’ mit meg nem talál, és a’ minek megtalálására tehetségtelen , t. i. a’ szívének nyugodalmát s békeségét , mivel a’ mennyire tulajdon egy nagyra vágyódónak arra ahétozni, hogy megelégedett legyen , annyira bizonyos az , hogy ő soha oda érni nem fog, gyönyörködni abban, hogy 6 megterheli magát gondokkal , bajokkal fáradságokkal, és annyira megterheli magát a- zokkal hogy , elnyomattatik , ha lehet , azoktól és azon elnyomattátásból dicsőséget tenni ma* gának , az a’ nagy bolondság a’ hová czéloz a nagyra vágyódás , és az a’ czél a’ hová az aranyoz? Nem elég az. Melly vakság , sőt melly bübájolásnak neme annyi nyomorúságokba bekötelődzeni egy tündér becsületért melíyben semmi valóságos nincsen, melly érdemet nem ád, nem is hiszi közönségesen hogy me? legyen'az az ollyanban , melly inkább annak elvesztésére hozzá segít , melly csak valamelly megcsalatkozott embereknek adiájában vagyon, melly a’ versenyességnek ’s állhatati^nságnak csúfjává leszen, és melly, legfellebb csak egy rövid életre terjesztheti ki magát, holtakor az embernek eltűnvén, és mint a’ füst elenyészvén ?

E’képen beszéllett a' felől minden Királyok közűi Iegnagyobban megvilágosítatott Salamon, és e’képen ismerte meg ő azt tulajdon tapasztalásából. Az az , a’ mit ő nekünk oily helyesen jelenné