Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

( 9 )

tett, es I<ét szókban befoglalt, midőn elbbbeni tévelygését siratván, mondotta : akartam én megelégíteni magamat, és semmit meg nemkéméllet- tem attól; roppant palotákat építettem , kincseket «kincsek* fölébe rakásoltam , országosomnak (láthatóságát ’s nagyságos voltat nagy fényességre vittem , nagyságomnak fellebb vitelére mindent véghez vittem ; de olly szép színek alatt nem egyebet, hanem lélek’ gyötrelmét és hiúságot találtam. (A) Vigyázzatok , Keresztények, lélek’ gyötrelmét 's hiúságot , arra czé- lozoak a’ nagyra vágyódásnak minden vágya- kodási es az teszi annak kettős vakságát. Mert hogy újra különösbben fel vegyem a’ mit e- lőbb csak egyátallyában jelentettem néktek , és hogy azt tökélletesebben megértessem veletek , mondom , hogy a’ nagyra vágyódás kétféle- kepen vak az o vágyakodásiban , és íme mikint. Először, azért hogy’az állított egy boldogságot teszen fel magának azokban , és nem talál e- gyebet hanem bosszúságot, keresztet,’s mindent, a’ mit mi lélek’ gyötrelmének nevezünk. Másodszor , azért hogy az valóságos nagyságot tegzen fel magának azokban, és nem talál egyebet, hanem egy hiuságos nagyságot, és gyakorta maga gyalázatját ’s maga megaláztatását. Már, nem utolsó vakság-e illy csudás állításokból mivelödni, és az igazsággal olly ellenkező adiák által vezéreltetni? Halgassatok engem és vetkőzzetek ki csalatkosástokból.

Almélkodást okozott az Sz. Bernárdnak , mellyból nehezen tért magához , midőn , által futván egy részről önnönmagában , és meggondolván minden nyughatatlanságokat , ijedése(A) Eclis. 1. 14,