Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

( 39« )

Krisztus Jézus becsültem! tartja magát azon kívánás által, mivel az jele hogy nagyra becsüljük azt az eledelt, mellyet ő ajánl nekünk, 269—271. 1. /

Az eredetek, és mintegy indító eszközök minden más készületeknek. Mert akarván ál- , d >zni, és másképen nem akarván méltatlanul áldozni kinteleníttetem el nem mulasztani semmit abból, a’ mi engem jó áldozásra elkészíthet. Mi századunknak visszaélése : a’ helyett hogy felgerjesztené az ember azon kívánságot a’ lelkekben, azon dolgozik inkább hogy azt eloltsa , és onnan jön, hogy az áldozással való élés úgy elhagyatott nagyobb részétől a’ Keresztényeknek. 271 —273. 1.

3. Regulái annak a’ kívánságnak. Szükséges , hogy az alázatos , kívánság, megvilágosodott vagy az lenni óhajtó kívánság , okos bölcs , engedő , ’s alávetett kívánság legyen ; egy szóval, hogy az keresztény kívánság , nem pedig maga bízott, vak, hirtelen, álhatatlan, megátalkodott, ’s maga hitt kívánság legyen. Mihelyest annak a’ kívánságnak meglesznek az illendő minémüségi, tartsuk meg azt, akárki mit mondhasson nekünk, hogy azt eloltsa mi fennünk, ’s elvesztesse velünk. 273-—279. 1.

MÁSODIK RÉSZ.

Megúnása az áldozásnak. Vagyon áldozásnak megúnása , melly az Istentől jön , és vagyon , melly önnönmagunktól jön. Az eg- gyik nem egyéb , hanem próbája vagy múlandó büntetése az Istennek, és arról nincs itt a* beszéd ; de a másik a’ mi szívünknek rósz készületétől származik , és e’ féle megállásról vagyon itt a’ kérdés. Lássuk meg an-