Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i

- ( 7« )

ban ; az lészen a’ második rész. Az alamisnáfc hagyományra felemelvén , a’ szegényt tekintette az Isten; és adván az alamisnának olly fő erőt a’minővel az bír , a’ gazdagot tekintette az Isten; Két oktatásnak czikkelyi mellveket én kifejteni fogom a’törvényesebb isteni tudománynak állítási szerént. Az elsőben megismérhetenditek, mire kötelez az alamisnának kötelessége egy gazdag keresztényt, a’másodikban pedig meg fogom én mutatni nektek , mi hasznára ’s mivígasztalásá- ra vagyon egy gazdag bűnösnek az alamisná- nak gyakorlása. Mind eggyike mind másika é- pen különös egy figyelmetességet érdemel.

E L S Ö .R É S Z.

A’ szegénynek sorsát önnönmagában , é3 a’ világnak látomási szerént meggondolván találunk mi abban három alkalmas boldogtalanságokat , ’s három nagy kellemetlenségeket. Az első a’ javaknak egyénlőílensége , melly a’ gazdagtól külömbözteti őtet el annyira, hogy az eggyik gazdagságban’s szerencsében látja magát mindennel bőven megrakva lenni , midőn a’ másiknak jövedelem ’s örökség nélkül, üresek a’ kezei 's nem bír semmit nem parancsolhat semmivel. A’ második a’ kintélenség , melly- ben sínlödik a’ szegény, és a’ szükség , mel- lyet szenved , ugyan azon egyenlőtlehségnek következésében, melly ő-közte ’s a’ gazdag között találkozik; találkozik; olly képen hogy a’ szükölködésnek minden nyomorúságit szenvedi, midőn azomban a’ gazdag könnyű ’s alkalmatos életnek minden kellemetességivei él. Végtére, a’ harmadik a’függőségnek állapotja, melly-