Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i

( 77 )

te a’ szükség reá viszi a’ szegényt, és a’ megvetés, mellyet gyakorta kinteleníttetik tapasztalni az alább való szerben, mellybe teszi Őtet az o szegénysége, holott a’ világnak minden tisztes- ségi s méltósági a’ gazdagnak részére vágynak. Azt pedig, kedves Hallgatóim, a’ mi istenünknek gondviselése helyre hozta a' szeretetnek törvénye által , és különösen az alamisnának hagyománya által ; és az úgy tekintetted azt velem abban ez isteni parancsolatban , mint a- raa' könyörületes és jól tévő gondviselést a’szegényekre való nézve. Elől állítom én annak próbáit, ti pedig telyesen meg fogtok győzetni abban.

Mondottam én, ti pedig látjátok boldogtalanságát , értem ideig való boldogtalanságát a1 szegénynek az először az a’ birtoknak ’s javaknak olly egyenlőtlen osztálya , melly őtet mindentől megfosztja, és a’ gazdagot ellemben kinccsel meg tölti. A’ természet’ első törvénye szerént, sajdítja Sz. Ambrus Püspök, minden javaknak kellett közönségeseknek lenniek : valamint hogy, az emberek minnyájan egyenlőkében emberek lévén , egyikének, önnönmagátóí ’s maga mivoltából, nincsenek jobban állatott se’ nagyobban kiterjedett jussai , mint sem a’ másikáé legyenek; úgy természet szerént való dolognak lenni látszik , hogy teremtvén őket az Isten , teremtésnek jól téteménye után akarván nékik minnyájoknak a’ megtartásnak jól téteménye által megadni a’ szükséges táplálást és élelmet elhagyja nékik a’ földnek javait-hogy azoknak gyümölcsit szedjék kiki az ő jelen való vszükségi szerént, és a’ mint a’ külömbfélo környülállások kívánnak. De annak a’ javak* köz voltának , meily egy felől a’ természettel ’s