Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i

( s* )

felül, tikét az isteni gondviselés különös hivatal által a’ pusztákba ’s klastromokba bezárt, vágynak azokból minden sorsokban, vágynak azokból szinte’ a’ Királyi Udvarban , és ha a’ szabadéletű nem isméri meg azokat, nem kevesebbé leendenek Ók az Isten előtt az ó kár- hoztatása , azért hogy ó szertelenül kívánja meg nem ismérni ókét; azért hogy ö akartva bézár- ja szemeit, hogy meg ne sajdítsa azokat a’ világosságokat, mellyeknek fényességek alkalmatlankodik néki, kinyilatkoztatván néki az ö nyomorúságát; azért hogy nem egyébért iparkodik ó eloltani , vagy legalább meghomályosítaní azokat, hanem hogy titkolja el önnönmagától az ö hamisságának tudomását, és megenyhítse a’ furdalásokat , mellyeket azon látás, akaratja ellen is , támaszt az ó szívében. Ha Ö jo bb lelkű ember volna, megadná az Istennek a’ dicsőséget , és a’ jó erkölcsnek az igazat, megalázná ó magát, megszégyenlené magát, és ez az üdvezséges szégyenlet lassanlassan megtérítené ótet: de a’ mint hogy Ő nem akar se’ magát megszégyenleni ’s alázni, se’ megváltozni ’s megtérni, azt vitatja, a’ mi leginkább nyilván való; elrnagyaráza ó azt, nem az igazság szerént sem a’ látszatok szerént, hanem maga kedve 's haszna szerént. Ha a’ közönség kimondja maga élteimét , ó egyedül ellent áll azon köz ítéletnek, és képzel magának okokat a’ gyanakodásra, a’ hol senki legkisebb kétséget nem tészen. De örökkön hála legyen azért néked, Uram isméretes vagy Te még Izraelben, és a’ te Szent neved tiszteltetik még e* földön: a’ bűnös, és világ’ gyönyörűséginek indúltt ember haszontalan teszen bizonyságot hamissága ellen mindennek annak, a’ mi mondatik néki, ’s a’ mit ó maga lát; a mi ^még