Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i

( 301 ) —

ft ti hivatalitoktól ’s tisztségitektŐl elnyomat- laknak ienni ? és ámbár melly szorgosak legyenek azoknak kötelességig nem tudtok ti ma. gatoknak bizonyos szabad órákat megtartani? Lehetséges-e, hogy mindenért egyébért elválhassatok a’ világtól, mikor néktek tetszik, és hogy csak az üdvezség legyen az, a’ miért el ne válhassatok ? arra úgy tetszik nincsen felelet. Hogy ha valaki e’ rendetlenségnek szintén az eredetéig vissza akarna menni, két szóval y Keresztények, ugyan azon Aranyszájú Sz. János kinyilatkoztatja azt nekünk e’ jeles sajdítás által: t. i. hogy kiilömböztetnünk kell, Atyámfiái, folytatja tovább az a’ szent Doctor, két nemeit a’ gondoknak a’ mi sorsunkban : egy felieket, mellyeket az Isten azokhoz hozzá szegezett, másokat pedig, mellyeket azokhoz mi önnönmagunk hozzá adunk: egyfélieket, mel- lyek azoknak terinészetszerént való következésig másokat pedig, mellyek azoknak háborgatást s akadályi ; egyfélieket, melJyekre az Isteni gondviselés kötelez bennünket, másokat pedig , mellyekbe magunk béavatjuk magunkat. Ha mi csak az elsőkben foglalatoskodnánk, megregnlázván azokat az Isten az ő bölcsesé^e

ö c t o

által, nem háborgatnák eleiünknek rendét, és szabadságot hagynának nekünk arra , hogy hagynánk el időnként az emberekkel való szövetkezést, a’ végre, bogy az Istennel titokban szövetkezni menjünk ; de a’ másodikok regula nélkül valók , ’s következendóképen végbetet- lenek lévén , nem csuda bogy bajosan tehetünk eleget azoknak. Az első gondokról tartozik , úgy szólván , a' mi sorsunk felelni , mert azok tulajdonok annak; de nem tartozik a’ másodikokról, mert azok mi tólünk vágynak. Midőn tehát történik, hogy azok a’ módján kívül