Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i
< ‘6 ) ) nem azért hogy megerőtlenitette azt a’ bűn 4 könnyen meghagyja csalatni magát a’ rossz ef- kölcsnek megszokása által, és akkor ámbár minő okosság legyen az , nem lehet az többó mi nekünk hív és bátorságos vezérlőnk mivel nem követi többé saját világosságit; az az hogy akkor távol legyen hogy keresztény módon mi- velodnénk,de emberi módon sem mívelődünk* Mondom, emberi módon: tehát nem lehetne nékem itt a’ szent Léleknek példabeszédes mondásával élnem, ’s ugyan azon öszve- hasonlítást tehetnem? Az ember, az az ember az Istennek képe, az az Isten’ pecsétével meg- béliyegeztetett ember, az az értelmességnek a- jéudéka által, és a’ vele közletett Isten’ világoságának sugára által barmok felett lévő ember hirdetvén az Ő nagyságának minémuségét, maga magát gyalázatosán alászállította ; az oktalan állatoknak szerébe tette magát: (A) és miképen ? gyalázatosán alávetvén magát az ö testének ; elsnnyira hogy semmit sem tagad meg attól, a’ mennyire tőié lehet , mindenből abból, a’ mi azt megtöltheti : mert a’képen kell értenünk azt a’ Prédikátor’ szavát , melly olly nehéznek látszatott egy némelly magyarázóknak és meilyet a’ mi szabadosaik magok’ részére akarták használni; tartsátok meg jól annak értelmét. Salamon Prédikátor’könyvének harmadik részében mondja, hogy egy gondolatot for* máit ő szívében , hogy egy dolgot képzelt ő magának, meilyet mint egy elhitette magával, t* i. hogy az ember hasonló legyen a’barmokhoz és ugyanazon sorsú mint a’ barmok, hogy lehel mint a’ barmok , hogy él ’s hal mint a’ barmok ; egy szóval, hogy ö közte 's a bar{A) Psal. 48. 13, moh
