Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i
( »5 ) *o1t az, hogy az Isten’ fia megelégítette azokat a’ négy ezer embereket , kikkel ö megterhelve volt, és kiket az o gondviselése hasonló egy környüláliásban el nem hagyhatott ? Halljad meg azt önnönmagától. Szánom , úgy mond ezt a’ népet; miért? azért hogy már harmad napja hogy szenvednek, hogy velem maradjanak , és hogy minden nélkül szűkölködnek : Ha vissza küldöm Őket, nem adván nékik valameIly élelmet, egészen megfogyatkoznak az útban. (A) Látjátok , Keresztények , a’ szükséget? De a’ világnak UdvezítŐje nem előzhette meg azt a’ szükséget, és mihelyest bémentek ővele a’ pusztába nem szolgáltathatott-e nékik bőven eleséget : Lehetett az tőle, kétség kivűl, ki egy szóval megtesz mindent, a’ mi nékitetszik. De ha ő úgy nem cselekedett azért volt az , Sz. Baziliusnak szép sajdítása szerént hogy ismér- tesse meg veletek, hogy egyedül a’ szükségnek kell a’ mi regulánknak lenni, mihelyest a’ testnek táplálásáról ’s élelméről vagyon a’szó;hogy az néni ama’ vak étel kívánás mivel annak majd soha sem tehet eleget az ember , mihelyest hallgatja azt , hogy az nem a szokás , mivel az gyakorta vétkes; hogy az nem a’ maga tetszetés , mivel az híjában való maga tetszetés volna,sőt egynéhányszor csúfságnak tárgyává lészen a’ világnak ; végteré , hogy az nem mindenkor az okosság, ha az nincsen jól megtisztítva , mivel ezer alkalmatosságokban, szükségnek hamis színe alatt, meghitelesiti a’ testi gyönyörűséget: (B) INem azért azomban , folytatja tovább ugyan azon Sz. Doktor , hogy az okosság , melly a’mi első törvényünk , önnönmagától nem igazgathatna’s nem vezérelhetne bennünket az irántrha(A) Mate, g, 2. (B),S. Basilius,
