Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i

-(H) —

mondom Sz. Ágoston, téveledésiból visszatér* vén , és különös mennyei malaszttól megszenteltetett lévén, olly készületben érzette mind- azáltal magát lenni, minémunek kell lenni a* tieteknek, keresztények, világi gyönyörűségekben merultt egy életnek feslettségében ’s szabadosságban í Végtére, a’ mit én mindenek felett csudálok , az az, hogy hallom az Isten’ fiát olly nyilván ajánlani nékünk, hogy őrizkedjünk , es szorgalmatosán vigyázzunk önnön magunkra, tartván attól, hogy meg ne nehezedjen szívünk a mi testünknek szertelen szere- tete által, és anuak táplálására való mértékJet- len vagyakodás által: az az , hogy olvasom az Evangéliumban azt az olly nyilván való ’s olly üdvezséges intést, és látom azomban melly kévésé gyakoroltatik az: Őrizkedjetek, úgymond % hogy valamiké pen meg ne nehezedjen szivetek. (A)

Onnan kedves Hallgatóim , abból a’j vagya- kodásból következik más egy rendetlenség, mel- ]yet én jelentettem, az az ételben lévő felette valóság ; nem közönséges, de még veszedelmesebb rendetlenség ; rendetlenség , melly ellen elegendóképen ki nem magyarázhatom magamat , és melly buzgóságomnak minden hevességét kívánja. A’ természet megelégszik avval a mi néki szükséges , és megtelik épen csak avval, a’ mi néki elegendő de az embernek kívánatossága nem tudja berekeszteni magát a’ szükségbe; akarni pedig azt letartóztatni ottan annyi mint ellent vetni annak egy sararnpót , mellyen o nagy hamar által szök , és egy törvényt szabni annak, mellytól ó mindeníéie módon iparkodik felszabadítani magát. Miként

(A) Luc. ai. 34.