Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i
< 13 ) 3, nak állapotában is , és a’ boldog szempil- ,, lantástól fogva, mellyben én az én Istenem- „ hez tértem. Nem többé a’ szemfülesség, ’s ,, elmémnek maga bizottsága, megadtam én „ azt a’ hitnek ; nem többé a’ nagyravágyódás, ,, és a’ világi becsületeknek kívánsága , ellenek j, mondottam én azoknak ; nem többé szívem- ,, nek erőtlensége, se’ vétkes én szövetségim „ „ szabad vagyok én végtére, és a’ malasztnak „ segítségével megszakasztottam kötelékimef. „ Minden hátra maradott nehézségem a’ test* „ tartására való nézve vagyon; és a’ mi né- ,, kern legtöbbe telik , az képes egy józanság. ,, Egy felől parancsolja nékem az Isten , hogy ,, oltalmazzam testemet, más felől pedig tiitja ahoz ragaszkodnom: parancsolja hogy gond- „ ját viseljem annak, hogy lelkemnek mivelö- „ désire szolgáljon, és tiltja hozzá ragaszkod- ,, nőm, hogy ne háborgassa azokat. Onnan. „ látom magamat szüntelen való viadalban for- ,, rogni : és ki ellen? a’ kívánatosság ellen * „ inelly még uralkodik én bennem, akaratom ,, ellen is, és mellynek annyival inkább gya- ,, núságosnak kell lennie nékem , hogy keve- „ sebbé vétkesnek lenni látszik , azért hogy a* ,, szükségnek Örvével fedi be magát ; (A) És „ hol vagyon , Uram, az az ember, folytatá ,, tovább az a’ Szent penitentziatartó , hol va* ,, gyón az, kit az a’ kívánatosság el nem ragad „ egy némellykor ? Ha vagyon valaki , ki azt ,, egészlen elrontotta volna, az valóban nagy* és illeti őtet dicsérni s magasztalni a’ te ne- ,, vedet: De én, én Istenem, nem vagyok még fJ azok közül, mert bennem vágynak még a’ „ bűnnek maradéki. ” Már, ha Sz. Ágoston, (A) S. Augustinus.
