Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 6. könyv (Pest, 1815) - 10.047f

C 2>7 )

hatatlan elő óvó szert adott a’ világ ellen, tel- Jyes elválásban marad mindazáltal a’ világtól ; ’s mi, kik annyi tapasztalásokból tudjuk , melly ragadványos reánk nézve, a’világ , távol legyen hogy futók ; szeretjük inkább azt , tetszünk magunknak abban keverjük magunkat belé. Sietünk arra; a’ törvényes szövetségeken felyűl , mellyeket abban teszünk állapotunknak szüksége által csinálunk naponként akaratosokat ’s vétkeseket.

Am abban tetszik ki a' mi magunk’ bizottsága , hogy azt akarjuk , hogy az Isten szüntelen csudákat miveljen érettünk. O csak eggyet mívelt Máriának megszentelésére, mi pedig azt akarnák hogy szünetlen’ újakat mivelne megtartásunkra. Valamint azokat a’ három ifjakat a’ Babyloni kemenczében a’lángok között mellyeket mindenütt a’ tisztátlan lélek gyújt azt a- karnánk hogy tartson meg minket ezernyi alkalmukban , hova a’ szemfülesség visz , hova a’ hiúság vezet hova a' természeti indulat szegez le minket, hol az Isten paráncsa ellen vágyunk, hol az Angyalok’ malasztja sem volna bátorságban. 011 y hevesé állandó malaszttal, minta* miénk, akárnánk olly erősek lenni, ’s ugyanazon jusokkal bírni, mint Mária Fogantatásának szent es teliyes malásztjával ; és a* mit Mária annak a’ privilegiomos malasztnak állapotjában nem mérészlett, mérészljük mi azt a’ szomorú állapotban, mellyre a' bún juttatott. De visszaélés, Keresztények; azt a’ként kívánnunk, annyi mint vakulnunk, s önnön* magunkat csalnunk. Ha az úgy volna, a’Szentek, hogy az Ö ártatlanságoknak malasztját veszedelembe ne ejtsék , igen kévésé szükséges óvásokkal éltek volna. Az Isten lelke , a’ ki Őket kormány ózta , hasztalan’íhlelt volna beléjek olly nagy gyülölséget a’ világhoz ; és ugyan az Le*