Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 6. könyv (Pest, 1815) - 10.047f
( 38 ) lets hasztalanul tenné eleinkbe Máriának szent-? séget mint példás szentséget, mivel nem válván el a’ világtól, 's nem harczolvn á ellene , könnyű lenne nékünk a' világnak közepette is fentartaní magunkat a’ malasztban. Nem, nem úgy megy a’ dolog. A’ malaszt, melly minket Isten’barátivá ’s fiáivá tesz , o 11 y malaszt, naelr lyet mi elveszthetünk’s következendőül szorgalmasan vigyáznunk keli azon malasztra; készeknek kell lennünk mindent egyebet kitenni azért , mivel az lelkűnknek élete, és eltökél letteknek hogy soha azt ki nem tesziik , mert azt elvesztvén elvesztünk mindent. Azt irégyli nékünk az ördög; ’s annak szemesebbeknek kell tenni bennünket. Hatalmas ellenségek ostromolják azt bennünk, és nékünk védelmeznünk kell magunkat azoktól és mivel tetszett azúrnak alávetni minket annak a’szükségnek ,hogy mindenkor kezünkbe legyen a’ fegyver,szükséges azon - szükségből, ámbár melly kínos lehessen az, ér? demet ’s rényt csinálnunk magunknak. Az fog kötelezni minket hogy félelemmel ’s rettegéssel munkálkodjunk üdvözségünkért , úgy kívánta azt Sz. Pál Apostol; (A) ellene kell mondanunk bizonyos egy világnak ; boldogok leszünk , ha azáltal bizonyossá teszük magunknak a’ talen- tomot , mellyet az Isten reánk bízott. Nem mondatik nékünk ,hogy ellene kell mondanunk minden világ’ szövetséginek; mert vágynak ol- lyak, rnellyekre elkerülhetlenül köteleztetünk, és azokban semmi a’ malaszttal öszveférhetlen nincsen; hanem mondatik nékünk, hogy ellene kell mondanunk azoknak , mellyennek nincs egyéb fund amento rnok , hanem a’ természeti indulat, a' gyönyörűség, a’ testi gyönyör, azéyk (A; Philip. 2. 12.
