Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 5. könyv (Pest, 1814) - 10.047e

C 88 >

azt a’ köllemetes világosságot , melly világít még mi nekünk. Járjunk, tartván attól hogy a’ setétség el ne nyomjon bennünket; és ne. halasszuk azt más üdore, a’ minet, elsőségének höli lenni minden üdóben , vagy inkább , a’ minek minden üdöbéli dolgunknak köll lenni. Az Isten most engem megvilágosít, és nem tudhatom ha megfog-é világosítani holnap » sem ha lesz-é részemre holnapi nap: de ha tudnám is, köllene-é, vagy akarnám-é az ö békeséges- tűrését Ő ellene használni, és az 6 irgalmasságával visszaélni, mindenkor nagyobb megátai- kodással megbántván Őtet? serénység az Isten’ szavának követésére , mihelyest azt az Isten értésünkre adja ; az az első letzke, mellyet ád nékünk a’ Mágusok’ példája; és bátorság fölül haladására a’ végre minden nehézségeknek , mellyek előladják magokat; az a’ második.

Mert hogy követnék a’ tsillagot, és megfelelnének a’ Mennyei hívásnak, a’ Mágusok, nem külömben Abrahám, kinteleníttettek elhagyni az Q Tartományokat, házaikat, tseléd- jeket, és közhagyomány szerént, az ö Országokat ’s Hazájokat. Attól fogva azt köllött nékik tselekedniek a’ mit Sz. Péter és az Apostolok következő esztendőkben tselekedtek; az az: elköllött hagyniok mindent Krisztus Jésusért * és ők legelsők mondhatták mint Sz. Péter, sőt sőt bizonyos értelemben nagyobb érdemmel mintsem Sz. Péter: íme mi mindeneket elhagytunk , és téged követtünk. (A) Már , az Ő bátorságok illy egy magok’ eltökéllésében, az ő vitézi megválások eltávozván attól, a’ mi nékik kedvesebb volt , bék'eségesen kiszenvedvén a’ hosszú útnak fáradságit, és föláldozván e’képen

{A) Matth. 19. 27.