Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 5. könyv (Pest, 1814) - 10.047e

( 19 )

való örömöknek tárgyát; de ugyan azért is , mondja tovább Sz. Bernárd, mond átkot reá- jok Krisztus Jésus az ó bőtsőjéből, és azért mondja ki nékik az ő jászolából, mint ama* igazságot szolgáltató Törvény-székéből, ezeket a’ kárhoztató szententziákat: Jaj nektek fösvény gazdagoki (A) jaj néktek igazságtalan gazda» gok; jaj néktek kevély gazdagok; jaj néktek érzéketlen s irgalmatlan gazdagok; az az: jaj többnyire ti néktek, mert arra vezetnek közönségesen titeket azok -a* veszendő javak, mel- lyeket ti birtok, vagy inkább mellyek titeket nagyobban bírnak , mint sem tönnön magatok bírjátok azokat.* A’ Világ’ Üdvözítője pedig szándékozván a’gazdagok ellen kibotsátani egykor azon rettentő átkokat , minő nagyobban természetszerént való jel által készíthette el őket arra, mint az ő szegénységének jele által? és attól fogva nem volt-é az üdvözség’ jele nékik % mivel hogy elkészítvén őket azon átkokra, tanította őket őrizkedni azoktól?

Okoskodjunk mi annyit a’ mennyit né- kíink tetszeni fog; minden mi világi szándé- kink ellen, az az Isten’ sanyargattatásának jel© megszégyeníti e* mái napon a’ világnak puhaságát; és nints az a’ gyönyörűségekben elmerült! lélek , ámbár melly kévésé legyen ő még kész a’ malaszt’ szent bényomásinak bévételére, melly magához alkalmaztatván, ’s megszemlélvén azon jelet, ne szégyenlje meg az ö ké- nyességit, vagy ellenek is ne mondjon azoknak örökre. Onnan pedig törvényesen béhoz- hatom én , hogy az tehát megváltásnak jele. Mert a’ mi leggyakrabban megveszteget egy lelket, és a mi azt a’ bűnnek rabod szolgájává

B %

(A) Luc, 6, «4.