Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 5. könyv (Pest, 1814) - 10.047e

( 20 )

teszi, az az ő testéhez való ragaszkodás , az a' puha élet, mellyet szokásba vészén az ember, az az örökké való engedőség a’ test kívánságinak , az a’ vígyázás hogy annak hízelkedjen, es semmit tóle meg ne tagadjon, megengedjen néki mindent, a’ mit kíván , és többet mint sem kíván ; az az illendőségeknek , ékességeknek , tsinosságoknak, ’s alkalmatosságoknak kölletén fölül valósága; az a' szenvedéstől való irtózás , és az a’ fölötte való szorgalmatos- ság abban , hogy megelőzzön ’s fusson az ember mindent, a’ mi néki nehezen eshetne, és sanyargathatná ótet: írn’ az tartja fönn mi bennünk uralkodását annak a’ testi kívánságnak , melly a’ lelkeket motskosítja. Ám’ gyanako- dok én az ö érzékenységinek legnagyobban alávetett lélek felől , hogy megjelenhessen ő az Üdvözítőnek jászola előtt a’ nélkül , hogy szégyenbe magát önnön magáért. Iparkodik az ember megigazlani mind azt , és lelkiisméretet is tsinálni magának abból; mert mi az a’ mit a’ hamis lelkiisméret nem menteget? de arról vagyon itt a’ kérdés, ha lehet-é az ember mind azzal hasonló ahoz az Istenhez, ki’ ártatlan és szűz szent testének formájának köll lenni a’ mienknek. íme ő , kezdi újra Sz. Bernárd , önnön maga jön bizonyosokká tenni minket az ellenkezőről; önnön maga, ki az Istennek böl- tsessége, jön kiszabadítani bennünket minden mi tévelygésinkból. Az a’ böltsesség, mellyet az Isten az ő kebelében elrejtve tartott, szemlátomást kinyílatkoztatik nékünk azért. Mivel hogy mi testből állók vagyunk , és semmit e- gyebet elménkkel meg nem fogunk , hanem tsak testből állót, akarja ő hozzá alkalmaztatni magát a mi erőtlenségünkhöz , fölveszen ő testet, és testé lészen; és a’ mi testünkbe öltözött