Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 4. könyv (Pest, 1814) - 10.047d

( 73 )

ségeket, és nem többet mint a’ kötelességeket: ha a félelem elnyomta volna őket, az áldások helyett, mellyeket adott reájok az Anyaszent- egyház, mennyütő kövekkel ’s átkokkal illette volna őket. De mit? tehát az Isten’ szeretető- nek parantsolatja szintén addig ment? Igen is kedves Halgatóim,és ha mi tsudálkozunk azon, attól vagyon az, hogy nem kezdettük még az Istent ismérni, és az Ő szeretetének tökélletes- ségét a’ világ’ törvényinek keménysége által megmérni: mert ollyan a’ hívség, mellyet mutatni akarnak az emberek a’ világban az Ő Fejedelmekre ’s Hazájokra való nézve : kötelességet tsinálnak magoknak arra, hogy készek legyenek meghalni az emberekért, és nem tsak kötelességet tsinálnak magoknak arra, hanem bötsűlet pontjára is fölemelik azt a’ kötelességet. : látjuk mi minden nap világ’ Böltseit föláldozni azért az ö nyugodalmokat, egészségeket, életeket, és mivel abban gyakorta nem egyebet hanem tsak emberi tekinteteket tesznek magok’ elejébe , világnak mártyri azok : miért köll tehát tsudálatosnak látszatni, hogy az Isten leg^ alább a nnyit kíván azoktól, kik szeretik őtet, és hogy a’ szeretetnek vágynak mártyri, valamint, a’ világnak megvagynak az övéi ?

Mindazonáltal, kedves Halgatóim, ha arról volna a’ szó, hogy adjunk az Istennek bizonyságot a’ mi szeretetünk felől, készek vol- nánk-é rni arra ? Ha szükséges volna , e’ szempillantásban, mellyben én beszéllek, vagy ellene mondani néki, vagy meghalni, találna*e Ő még mibennünk mártyrokat ? Ne kívánjátok. Keresztények, hogy feleljek e’ kérdésre, melly kitenne taiáu engem annak, vagy hogy igeit sókat tartsak a’ ti álhatatosságtok felől , vagy hogy igen sokat tartsak a’ ti gyávaságtok felölj