Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c
( 62 ) szívemnek keserűsedében, mint a’ Szent Király Ezekiás, az én esztendeimnek számáról: Gondolkodom előtted minden esztendeimról, lelkemnek keserűségében. (A) Mondom az Isten előtt : ah ! Uram , ha az én bűnöm mostanában olly nagy bajt szerez nékem , mi lenne a’ pokolban? Nem elégszek meg én azzal: kérem az Istentől azokat a furdalásokat, mint eggyet a’ legkülönösebb maiasztok közűi , mellyet ö adhatna az Ő választottinak, mikor a’ természeti indulat nyakra főre bévetette őket a bűnnek mélységébe : kérem ötét , hogy vegyen vissza engem, nem haragjában, hanem azon irgalmasságnak lelke szerént, melly nem tsak vigasztalója , hanem bírságlója is a’ világnak, és mint bírságló annak megjobbítójává lészen: Megfeddi d világot a bűnről. (Bj Még előb- re megyek én: megelőzöm én azt a’ furdalást; okoskodom önnön magammal , és kérdezem magamtól: minémü gyümöltsöt fogok én ki venni abból a' bűnből? ha én azt elköveten- dem, fogom-é akarni hogy azt elkövéttem légyen, és mi marad meg nékem abból egyéb, hanem a’ furdalás és a’ szégyen ? miért köllene tehát nékem azt tselekednem mostan, a’ mit akkor akarandom, hogy soha se’ tselekedtem volna? E’képen oktatom én magamat, éké- pen bátorítom magamat, hogy erősen tartsam magamat a’ világ’ és a’ test’ kísérteti ellen, hogy ellentáljak a’ legveszedelmesebb alkalmatosságokban , s legfélősebb szempillantásokban; hogy ne kéméljek semmit,hogy megőrizzem magamat attól a’ szörnyű kárhozattól, a' hol a’ kárhozotnak szenvednie köll nem tsak az elmúltért leghalálosabb bánat által, hanem a’ jele» (A) Isa. 38» 15. (B) Joan. 16.8.