Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c
<5rmon magáé lenni. Mit, Ágoston, monda o magának , mindenkor fog tehát uralkodni rajtad a’ vak kívánatosság, és az érzékenységek? mindenkor fogsz te elmerülve maradni a’ böts- teleu gyönyörűségekben? minekutána megízlelted a’ léleknek gyönyörűségit, mindenkor követni fogod a’ testnek kívánságit? Még ha megtartanál neminémü hatalmat a’ te kívánatosságod fölött; de hogy a’ test kormányozzon téged, hogy az a’ léleknek legnemesebb gyakorlásiba n ama’ baromi érzemény által gyötörjön téged, hogy az semmi nyúgovást és semmi tágulást ne engedjen néked, es hogy te mindenkor kész legyél engedelmeskedni annak; ah! az annyi, mint tönnön magadban poklot hordozni, mivel az annyi, mint tönnön magadban hordozni egy ördögöt, a’ ki szünet nélkül tapasztaltatja veled az ó fönnvebben parancsoló Tyrannusi kegyetlenségét. Onnan szármozik a’ lelkiisméretnek férge 's háborgása: negyedikés utolsó hasonlatossága a' szemérmetlennek a’ kárhozottakhoz közepette a’ lángoknak, mellyek égetik ókét. Mert a’ testi gyönyörűségekben merült ember akar eleget tenni magának , és keres bizonyos nyugodalmat , melíyet hiszi hogy megszerezheti magának, követvén az ó gonosz kívánságit: de a’ gondviselésnek tellyeséggel ellenkező rende által, a’ gonosz kívánságit követvén elveszti a* nyugodalmat, és tehetetlenné teszi magát arra, hogy azt föltalálja : Nyugodalmat keresvén, és nem. talál, (A) Honnan reménylhetné óazt? az Isten’részéról-é , Ki az ő Teremtóje, és azó tselekedetinek ’s életének Bírája? a’ teremtésnek részérói ? a* kinek ő imádója , attól az Ő — ( H4 ) — (A) Matth. 12« 43*
