Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c
( 11* ) 16 oha. Azt nevezem én rendetlenségnek ; és mennyi vagyon még más, mellyeket elhalga- tom , és mellyeket nem lehet kijegyeznem ! Mindazonáltal a tisztátalanság a’ vaksághoz éj rendetlenséghez hozzáteszi még a’ rabos- szolgaságot is, harmadik hasonlatosságnak vonását a’ szemérmetlenben a’ 1 árhozottak' állapotához a pokolban. Mert nints az a' bűn, melly az embert nagyobban ördög’ rabjává tegye. Mert más bűnökben , úgymond Szent Gergely Pápa , a’ setétségnek lelke megtámad minket mint ellenség , szorgalmaztat minket mint kísértő, megtsal bennünket mint ámító; de ebben uralkodik rajtunk mint egy kegyetlen Úr. Ha ó megveszteget minket, folytatja tovább azon Szent Atya, más egy természeti indulat által, nem tekintvén gyózedelmét mindenkor gyanúságban vagyon, mindenkor fél valamelly változástól, és hogy a malaszt ne ragadja el tőle a’ prédáját: de ha tisztátalanság- ba ejtett minket, ha vétkes szövetségbe bé vo- nott bennünket, akkor Ő az Evangyéiiomi erős fegyveres, a’ hálójában tart egy lelket, bátorságban vagyon az ö nyeresége felól, és annak békeséges bírójának hiszi magát lenni: Béke- se'gben vágynak, a miket bír. (A) Miért támasztott ó, kérdezi Szent Ágoston, az Anya- szentegyháznak első Századiban annyi üldözéseket a’ Keresztények ellen? Ah ! megfelel azon Szent Doktor, azért, hogy a’ Keresztények er- költsöknek egész tisztaságában éltek, hogy ók állapotjok szerént tisztaságosok, következendő képen a’ bűnnek uraságától szabadok voltak. Mint hogy tehát az ördög nem vehette maga hatalma alá ókét a’ gyönyörűségnek szeretet© által, (A) Luc. 11. 22.
