Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

C *5 )

írás mondja, hogy a’ mi előre látásink bizonytalanok , mivel a’ jövendő nem lévdíi hatalmunkban, és az Isten annak tudomását magának tartván , ámbár minő elől óvással éljünk mi, mindenkor kételkedésben vagyunk, ha az, a’ mibe belé kezdünk, noha tiszta, é« látszató képpen keresztényi szándékkal, jól vagyon-é elkezdve; ha nem lesz-é valaha okunk megbánnunk azt, ha a’ lelkiisméretünk nem fog-é va^ laka azért megdorgálni bennünket , és ha az , a mit éltünkben ártatlannak lenni hittünk, nem íog-é holttunkor bánatunknak ’s kétségbe esésünknek oka lenni : És bizonytalanok a mi gondviselésink. Boldogtalan állapot , mel- Jyet a' legnagyobban megvilágosodott ember is megsiratna, és úgy tekintene, mint a’ bűnnek halálos következését !. Hasznos volna tehát találni valami módot , melly megszabadítson mi tikét azoktól a' gyötrelmes bizonytalanságoktól , és azoktól a’ lelkűnknek belső békességével olly ellenkező félelmektől; melly azon alkalmatosságokban, Kiellyekben a’ mi köteles- séginkről vagyon a’ szó, olly állapotba tegyen bennünket, hogy mindenkor bátorságossan tegyük meg a’ béfejezést, és melly ezer környűl- állásokban , mellyekben az üdvözség , és a’ lelkíisméret békeveredve vagyon, mind a’ tévelygéstől mind a’ megbánástól egyenlőképpen megőrizzen bennünket: azt állítom pedig én, hogy a’ legfoganatossabb mód arra a' halálró 1 való megemlékezés legyen. Miért ? azért , hogy a' halából való megemlékezés eleven , és megindító, önnön magunkhoz tett, alkalmaztatása az utolsó végnek , mellynek höli minden végezésink’ erős fondamentomának lennie, és hogy bizonyos az, hogy azt a’ halálról való gyakor megemlékezésnek szent gyakorlását