Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

( 24 )

torságossan tegyük meg a’ befejezést: megfogjátok azt látni a’ második részben.

MÁSODIK RÉSZ.

Ámbár minő általhatásunk legyen nekünk, és ámbár minő elrne! erősségére vágyakodhassunk mi, a’ hitnek igaz mondása az, hogy a’ mi gondolatink félékenyek, és az előre látásink bizonytalanok : A halandó emberek gondolati félelmesek, és bizonytalanok a' mi gonduiselesi nk. (A) A’ mi gondolatink félékenyek , úgy mond Szent Ágoston ezen igéket kimagyarázván, mivel hogy afcon dolgokban is, mellyek az üdvözséget illetik , gyakorta nem tudjuk ha a’ jobbik részt választjuk-é, sem ha jó-é egy átallyában az a’ rész, mellyet mi választunk, és hogy nints nékünk elegendő nyilván valóságunk arra, hogy helyes, sokkal kevesebbé, bátorságos , és tsalhatatlan megkülömböztetést tegyünk arról; a honnan következik, hogy, nem használván minden mi világosságink, félünk hogy megne tsalatkozzunk abban, és hogy vagyon okunk félnünk attól, mivel az út, mellybe béereszkedünk, ámbár melly egyenesnek látszasson nékünk, lehet nem egyenes valói) an; és mivel a' rövid, és meghatározott látási az erőtlen okosságnak , melly útmutatóul szolgál nékünk , nem gátolják meg , hogy ne legyünk kitéve a’ halálos tévelyedéseknek, mel- lyektől szent Pál akart megőrizni minket, mikor arra intett bennünket, hogy félelemmel s rettegéssel munkálóddjuk az üdvözségünhet : A halandók gondolati félelmesek. A’ mint hogy a mi gondolatink félékenyek , a’ Szent

(A) Sáp. 9. 14.