Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a
( 97 ) Oily vetek, mellyben gyakorta vétkessé teszi magát az ember, nem is lévén szándéka elkövetni azt. Leszek-e én olly szerentsés, hogy megértessem veletek ezt az igazságot, és megnyerjem tőletek , hogy mind eggyitek ön- nön-magához alkalmaztassa ezt a’ nagy-értékű letzkét ? Mert, hogy valaki megbotránkoztassa a’ lelkeket, nem szükséges, hogy szánt-szándékkal föltegye magában az ő kárhozatokat, sem hogy elvégzett akaratja legyen eset’ oka lenni az ő felebarátjának; egyedül az ördög követhet el illy gonoszságot, és egyedül ő, úgy mond Arany-szájú Szent János, szereti a’ botránkozást magáért a’ botránko- z ás ért. Nem szükség, mondom, hogy én akarjam kész-akartva elveszteni az én atyámfiának lelkét; elég az, hogy észre vegyem, hogy azt valóban elvesztem, elég az, hogy ollyan az én magamviselése , melly önnön-magától annak elvesztésére igyekszik, elég az, hogy olly tselekedetet kövessek el, mellynek következésében kételkedhetetlen dolog, hogy elfog ő veszni. De én azt akarnám, hogy el ne vesz- szen az. Igaz az, azt akarnád te; de azt akarni , hogy el ne vesszen az, és egyszer smind akarni azt, a’ mi azt elvesztette, azok, megfelel Arany-szájú Szent János, két ellent- szólló akaratok; és az a’ te rendetlenséged, hogy e’ két akaratok közűi, raeílyek közűi az egyike jó, a’ másika pedig rósz, az első, melly óhajtatja veled, hogy ne vesszen el a’ te atyádfia, tsak fél akarat, tsak tökéletlen akarat, tsak egy azon akaratok közül, mellyekkel tele vagyon a’ pokol, és méllyék tsak kárhozatunkra szolgálnak; a’ helyett, Advent I. Könyv. G
