Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

( 98 )

hogy a’ második, melly által akarod azt, a’ mi Őtet elveszti, és melly rósz foganatos akarat, egy-átallyában való akarat, elvégezett, és az ö egész b>é t e 11 y e s e d é s é r e vitetett akarat.

A’képpen egy világ’ adiáival megteltt, és az Isten’ leikétől üres, asszony-állat úzi a látogatásokat , és veszedelmes nyájaskodásokat, mellyeket nem akarja félbeszakasztani, bizonyságot tévén önnön magának , hogy ó abban nem tesz föl magának semmi vétkes szándékot; mindazáltal jól látja, hogy azon szövetkezés által táplálja egy testi gyönyörűségekben merűltt Férfiúnak természeti indulatját, hogy rendetlen kívánságokat támaszt az ó szívében, hogy eltéríti Őtet az ő üdvözségének útjaitól, hogy helyt ád az ő bolond nyájas beszédinek; jól látja, hogy megszenvedvén az Ő gyakor látogatásit a’ nélkül, hogy akarná elveszteni, elveszti mindazonáltal őtet: kevesebbé gyilkosa ó azért lelkének? JNém, Keresztények! a' bo- tránkozás , mellyet ő ád , vétek, és nagy vétek ő-néki. Az ő szándéka abban a’ szövetkezésben nem egyébb, hanem hogy eleget tegyen az ő hiúságának ; de függetlenül az ő szándékától, az ö hiúsága titkos egy szemérmetlenséget gyúllaszt föl, és táplál abban az ifiú emberben. Nem felel meg ő egyébbként a’ hajlandóságnak , mellyel viseltetik valaki ő-hozzá, hanem nyájas beszédek által, mellyeket Ő merő bötsűleteknek nevez, és elvágyón tökélve, hogy megmarad a’ mellett; de az ő maga’ eltö- kélése nem gátolja meg azt, hogy az ő nyájas beszédinek foganatja ne menjen, és akaratja ellen is el ne veszítse azt, a’ kit egyedül magának akarna megtartani, és a’ kinek ellene mondani nem bátorkodik*