Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

( 33 )

fölmagasztaltatott, 's fölemeltet ett, mint a Libanus' cztdrusi : és elömenék , es íme nem vaia és keresem ötét, és nem találtaték a helye. j Hány példáink vágynak még minden nap arról ? Azok közűi* kik mostanában legjobb karban lenni látszatnak , és kik a’ világnak választotti , hol vagyon az , a’ ki merjen * vagy a’ kinek lehessen boldogabb sorsot, és tartóssabb boldogulást ígérni magának? és ki tudja, ha ollyan, ki az oromon lenni látszatik , a’ boldogságnak ’s fölemeltetésnek gráditsáról, a' hol ó mostan vagyon, nem-e kész leesni, és esete által megerősíteni, hogy a' világ nem tart semmit állandót, sokkal kevesebbé örököst azok’ részére, kik néki szolgálnak ? Nem várván tehát a’ halált, mellyhez minden közelget, azok a’ világ’ jó a- karati hány szerentsétlenségeknek s gyűlölsé- geknek vágynak alávetve ?

Ám egyedül az elegendő volna nékem,Keresztények ! arra , hogy önnön magatok’ akaratja ellen is elvonjalak titeket attól; és ha vagyon még bennetek a’ hitnek egy gráditsa , hogy kínszerítseíek benneteket foganatossan keresni az Isten’ \ álasztottinak jutalmát. A’ világ’ sze- rentséinek állhatatlansága, a’baj azoknak megtartásában , a’ veszedelem és félelem , hogy azokat elveszti , a’ kétségbeesés és fájdalom, hogy látja magát azoktól megfosztatni , az elkerülhetetlen nyughatatlanságok ’s háborgások, mellyeknek ki-vagynak téve azok, kik azokkal élnek ; az mind elegendő volna , mondom arra , h-ogy reá beszéltessen egy világ’ fia , ámbár világ’ fia legyen ő, hogy állandóabb javakat keressen.

(A) Psal. 36. v. 35, 36;

Való-