Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025

oltalmzói , és pártfogói tiszteltettek, és segítségül hivattak, nem szégyenlvén szükségeikben, ollvas magoknak kezekmünkái által koholt, és teremtett Teremtökhöz, és Istenekhez folyamodni, a’ kiknek se látni, se hallani, se szóllalni, se járni való tehetségek nem vala.

q. A' maga setétségében tévelygő emberi elme gyengeségének olly undok, és rettenetes próbatételei után, ki bizhatná magát egyedül eszének tehetségére , és általlátására ? — Minekutánna, egy olly hoszszas , és iszonyú tapasztalás elegendőképpen bé bizonyította volna, melly irtóztató tévelygésekbe hozta légyen a’ földnek minden nemzeteit a’ maga szárnyára botsájtott emberi elmének vaksága , és tudatlansága, lehet e’ tsudálni, hogy sokaknak magok közül a’ keresztények közül is, elméjek, olly sok bal vélekedések, olly szabad gondolkodások, — esztelen , és zabolátlan erköltsüknek és annyira el hatalmazott roszsz szokásoknak ragadós betegségétől meg fertöztetvén , viseleteknek sinór mértékéül ollvas élet módot szabnak, melly végtére a’ léleknek örök’ gyászos vesztére szolgálhat.

3. Ez mind érdemes büntetése a’ maga erejébe vakmerőén el bízott emberi elmének , a’ ki olly hevesét fél a’ maga által látásától, a’ ki olly keveset gondol avval; hogy t. i. ahoz kellene neki folyamodni, a’ ki egyedül meg világosíthatja az élmek- nek homályát, az az: a’ véghetetlen böltseségez , és a’ tsalhatatlan igazsághoz , a’ kibe köteleztetünk egész bizodalmunkat és reménységünket vetni, és a’ kihez szüntelen úgy kelletik imádkoznunk , mint azon Sz. Király és bölts Próféta : ,,E1 ne vedd., úgy mond , számból az igazság igéjét, mindenestől világosítsd meg elmémet, hogy esmerjem meg a’ te törvényeidet, uyisd meg szemeimet, hogy meg láthassam , melly tsudálatosok a’ te törvényeid, a)

9 o

a) Zsolt. 7i8. 43-