Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025

sc élet, sc Angyalok , se fejedelemségek , sem erők, sem jelenvalók, se következendők, se erősség, se magasság, se mélység, sem egyéb teremtett allat el nem választhat minket az Isten szeretetétöl, mellyr a’ mi Urunk Jésus Kristusban vagyon.

ti. Ezen belső érzékenységgel való bizodalom, mellyel a’ jó keresztények reményük, hogy a’ választottaknak számába tartoznak , teszi azt, hogy ők magokat már, mint egy idvezülteknek tekéntik, a* mint Sz. Pál Apostol mindnyájoknak nevében mondja : „Reménység által idvezültünk a).” Nem mondja, reményijük, hogy idvezülünk, a’melly hasonlitatla- núl többet teszen ; ide járul még az is, a’ mit ugyan azon Sz. Apostol minden Híveknek nevében mond: A’ mi nyájaskodásunk mennyekben vagyon, a’honnét várjuk az Idvezitöt is a’ mi Urunk Jésus Kristust b). E’ képpen a’ mi Reménységünk minket már mint egy által tett arra a’ helyre, a’ hol a’ mi örökségünk, a’ mi mennybéli kintsünk, vagya’ hová mi magunkat már mint fel magasztaltattaknak lenni te- kéntjük, mintha máraz Úr Jésus Rrtstussal az ő trónusán ülnénk, a’ hová t. i. meg ígérte ültetni mind azokat, a’ kik győzedelmesek lesznek, „Az Isten, a’ ki gazdag az irgalmasságban, az ö igen nagy sze- retetéért, mellyel szeretett minket, és mikor meg holtunk volna a' bűnök miatt, együtt elevenített minket a’ Krisztus által (kinek malasztjából szabadultatok meg) , és együtt támasztott fel, és együtt ültetett mennyekben a’ Kristus Jésus által, bogy meg mutatná a’ következendő időkben az ö malasztjának bőséges gazdagságit mi hozzánk jó voltából a’Krisztus Jésus által c). Hlyen az eleven, és erős reménység , a’ mellyre Sz. Pál serkengeti a’ Híveket, ő azt kívánja, hogy azok magokat már idvezülteknek tartsák a’ reménység által, a' kik már nem magoké hanem a’ Jésus Kristusé, annak tagjai lévén az

277

a) Rom. g. 24, b) Filip 3. so, c) F.ffes« 2. 4.