Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025

ttunk, „Bízván abban , bogy a’ ki kezdette bennetek a’ jó dolgot, el végzi a Kristus Jésus napjáig a).” Valamennyi vétkünk se akadályozhatta ötét ezen jó dolognak el kezdetében , sem a’ mi álnok hüségtelen- ségeink meg nem fogják ötét gátolhatni annak véghez vitelében.

3. „Mi, úgy mond Sz.Bernárd : ezen a’világon az örökké el fogyhatatlan mennyei boldogság meg nyerésének reménységében, ésbizodalmas el várásá- ban élünk. Ezen várakozás nem híjában való, sem ez a’ reménység nem bizonytalan , mint hogy annak talp- köve az örökké való igazság” b). — Másutt pedig eképpen szóll: „Három dolog teszi olly annyira álha- tatossá, és erősen bizodalmassá lelkemet, hogy sem a’ lelki szegénységem, vagy is érdemeimnek nem léte, sem méltatlanságomnak tekéntete, sem pedig a' mennyei ditsöségnek félséges betse a’ reménységben meg állapíttatott szivemet semmi képen meg nem moz dithatja , vagy tsüggesztheti. Ezen három dolog pedig, a’ mellyben minden reménységem helyheztetik: az Isten fiává lett választatásom, az Isten igéreti- nek igazsága , és annak be telyesitésére való véghe- tetlen hatalma — tudom hogy idveziteni akar az én Istenem, tudom , hogy annak eszközlése módját leg jobban tudja , és igazán akarja is, bátran tehát reá bízóra magamat e).” „Tartsuk meg tehát a' mi Be- ménységünknek el hajolhatatlan vallását, mert igaz a’ki ígérte d).”

XI. 5.

A’ keresztényi Reménység magára alkalmaztatja az Isten választottainak tett ígéreteket. — Némelly ezen tárgyat illető Ellenvetések meg tzáfoltattnak.

1. Az Istennek azon Ígéretei, mellyek által vá267

a) Pál Filip. 1. 6. b) S. Bern. Serm. 3, Dom, VI. post Pentec. n, 6, c) S. Bern» Serm. 7, in Psalm, 90, n. 1. d) Pál Zsid. 10. 123.