Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025

***0««* 27

XII. 5.

Kr. Jesus és az ö Sz, Apostolai különösen gondoskodtak arról, Hogy minket meg oltalmazzanak a’ bi- zodalmatlanságtól, szívnek megháborodásától, és a’ felettéb való félelemtől, nekünk mindenekfelett a' leg nagyobb késértetekben is, az istenbe való bizodalmát, lelki békességet, és ezekben való gyönyörködést ajánlván.

t. Emlékezetre méltó dolog az, hogy Kristus Urunk utolsó gondoskodását is arra fordította , hogy Tanitványjait, és azokban minden Híveit ezen tetemes nagy hasznú igazságokra megtanítsa, hogy azon tsudálatos szép Intésében , mellyet az utolsó yatsora után tartott hozzájok, minekelötte kinszen- vedéseit elkezdette volna, nékiek a’ szivbéli békességet, és vígasságot Örökségül mint egyTestamen- tomban hagyta, meg parantsolván világosán : bogy űzzék el szivekből a’nyughatatlanságot , és rettegő félelmet. Melly nevezetes tanítását külömbféle alkalmatossággal meg újítván, arra kívánta őket leginkább figyelmetessé tenni, mondván : ,,Meg ne háborodjék a’szivetek, hisztek az Istenbe , én bennem is hidjetek a).’* És ez bizonyára már elegendő szivünk háborodásának megnyugtatására, és annak el- hitelére, hogy az Isten a’ mi mennyei atyánk, és az ö szent fia a’ Jes. Kristus , a’ mi közben járónk a ’ mint tovább olvassuk. „Békeséget hagyok nékték, az én békességemet adom nektek, nem a’ mi képen a’ világ adja , adom én néktek, meg ne háborodjék a’ti szivetek, se ne féljen b). Ezeket szóllottam néktek, hogy az én örömöm tibennetek légyen e). Kérjétek és el veszitek, hogy a’ti örömötök tellyes legyen d). Ezeket szóllottam nékle1, , bog) én bennem békességtek légyen, e’ világon szorongatástok

a) Sz. Ján. 14. 1. b) ibid. 14. 27. c) ibid. te. 11. d)

ibid. 16. 24.