Wittmann József: Miért ellenzi az anyaszentegyház a vegyes házasságokat? : Egyházi beszédekben Viser után magyarosította Wittmann József (Pozsony, 1841) - 02.490

II. A’ sz. Atyák nyilatkozásai és egyházi zsinatok végzései a' vegyes házasságok ügyében

39

gyermekeiket katolikusokkal össze házasítni; ugy ezeknek csak azon kikötés alatt szabad illy házasságot kötni, ha azok meg ígérik, tévedéseiket eltagadni, és az anyaszentegyházban vissza térni. Eképp magyarázza Zonaras ezen canont. Miután ez meg vala Ígérve, a’ katolikus szülők megegyezhettek illy házasságba; az egyházi áldás pedig csak akkor következett, midőn az eret- neki fél a’ katolikus hitre valósággal át tért. — 10. can. pedig így hangzik : „az egyházi szolgáknak el van tiltva gyermekeiket eretnekekkel különbség nélkül házasságilag összekötni.44 Ezen törvény kétféle értelmű. Balsamon és Zonaras e-’ canont oda magyarázzák , mintha egyedül az egyházi tisztviselők gyermekei volnának letiltva az eretnekekkel*! összekeléstől. Hanem a’ tudós Bin- terim megjegyzi: a1 31. can. a1 nélkül is meg- tiltá minden katolikusnak az eretnekekkeli házasságot ; a’ zsinat egy és ugyan azon dolgot nem tilta el kétszer; ezen kifejezés tehát „házasságilag összekötni44 annyit tesz, mint egy házilag megáldani, és ez légyen itt a1 katolikus papnak megtiltva. De legyen az akár hogy, annyi bizonyos, hogy a’ laodiceában összegyűlt atyák a1 katolikusoknak minden eretnekekkeli házasságot megtiltottak. Igaz ugyan, hogy a1 lao- diceai zsinat csak magány országi zsinat volt, t. i. nem az egész any ászén tégy házé , hanem csak a1 phrygiai püspökök jöttek itt össze , és annyiban nem lennének azok végzései köz egyházi törvény. De, barátim, a1 laodiceai végzések későbben többektől, különösen pedig a1 hatodik közönséges zsinat és római pápák által mint törvényesen kötelező rendeletek felhozatvák. Az anyaszentegyház tehát hozzajárúlása által kiterjeszti azokat, mellyek eredetileg csak egyes