Wittmann József: Miért ellenzi az anyaszentegyház a vegyes házasságokat? : Egyházi beszédekben Viser után magyarosította Wittmann József (Pozsony, 1841) - 02.490
II. A’ sz. Atyák nyilatkozásai és egyházi zsinatok végzései a' vegyes házasságok ügyében
40 tájékra szorítvák, az egész közönségre. A’mit pedig a’ közönséges anyaszentegyház elfogad, és helyesel, azt elfogadta és helyeselte az Isten is: és ki azt, a 1 mit a’ közönséges anyaszentegyház rendel, megveti ’s áthágja, az az Isten rendel- ményeit veti meg ’s hágja át. A’ vegyes házasságokat titalmazó laodiceai határozat magában foglal minden eretneket; mert a’ 31. canonban kárhoztatja az eretnekekkeli házasságot, és a’ 10. canon az egyházi szolgáknak megtiltja gyermekeinek az eretnekkeli házasság kötetését „minden különbség nélkül.“ így tehát a’ katolikusoknak , őket minden időben és helyen kötelező isteni törvény szerint, meg van parancsolva; hogy tartoztassák meg magokat az anyaszentegyház- tól akár hogy el pártol t takkali házasságoktól. Hogy mehet tehát a’ gonoszság a’ tudatlansággal olly messzire, miszerint állíthassa, hogy nem létez a’vegyes házasságokat eltiltó közönséges törvény ? Nem csupán a’ spanyol, francz, és kis ásia egyház kelt ki a’ vegyes házasságok ellen; hanem az afrikai egyházok is emelik szavukat ellenek. A’39?-i harmadik kartagói zsinat határozatát, a’ hatodik közönséges zsinat megerősítvén, ’s igy köztörvénynyé válván, rendeli Í2 canon- jában: hogy a’ püspökök, vagy akár mi más papok gyermekei pogányokkal vagy eretnekekkel és elszakattakkal nem köttethetnek össze házasságiig. Hogy ezen tilalom betüértelme szerint csak azon gyermekeket illet, kiket a’ püspökök és papok papi állapotba történt beavatásuk előtt nemzettek, bizonyos. E’ zsinat minden rendeléseiben csak általánosan a’ papok erkölcsiről és fenyítékéről szóik De haszóllot volna a’laikusokról is, akkor bizonyosan ezekre is alkalmazza az említett törvényt: miért is tiltotta volna meg épen
