Wittmann József: Miért ellenzi az anyaszentegyház a vegyes házasságokat? : Egyházi beszédekben Viser után magyarosította Wittmann József (Pozsony, 1841) - 02.490

II. A’ sz. Atyák nyilatkozásai és egyházi zsinatok végzései a' vegyes házasságok ügyében

34

a’ hitetlenekkelieknek: kitetszik azon gondosságból , mellynél fogva ókét még az eretnekekkel! társalkodástól is óvtak. Ugyan azon okok is irányozvák a“* tévelygőkkel házasság ellen, mel- lyek a”* hitetlenekkeli ellen. Ha tehát a' sz. atyák ezen házasságot megtiltották ; úgy ezen titalmat bizonyosan ki akarták terjeszteni a* tévelygőkre is. Így az elvirai zsinat megtilt minden házasságot az anyaszentegyháztól elszakadott felekkel , azt rendelvén: „senkinek sem szabad leányát eretneknek, zsidónak, vagy elpártoltnak adni nőül, azon okból, merta* hívők hitetlenekkel semmi közösségbe nem léphetnek;44 ámbár az előbbeniekben nem csupán hitetlenekről, hanem eretnekekről, és elszakattakról is van a' szó. Ezen szót „hitetlen44 tehát mindig; mint az anyaszentegyháztól többé vagy kevésbé eltért felekezeteknek összeségét kell felfogni. Az anya- szentegyház t. i. nem sokáig vizsgálja mennyire távozik valaki tőle; akárhogy eltér tőle, elég, hogy őt mint eltávozottat tekintse, és vele való házasságot eltiltsa. Itt is csak isteni alapítójának példáját követi, ki minden különbség nélkül ezt mondá: ki velem nincs, az ellenem van, és ki velem nem szed, az tékozol. Azért mondja XIV Benedek pápa: a’ melly törvény által eltiltotta a’ keresztényeket a1 pogányokkali házasságtól az anyaszentegyház : azzal meg is parancsolta a’ katolikusoknak, hogy az eretnekekkeli szentség megszeplősitő kötésektől magokat megtartóztassák. (de synodo dioecesana). Azonban hogy minden viszályt egyszerre félbeszakasszunk, alig hogy mutatkoznak a1 tévelygőkkeli házasságok, azonnal az egyházi atyák közbeszólása emelkedik ellenek. Olly bajnoknak nevezzük legközelebb a* sz. Ambrust, milánói nagy püspöI