Wittmann József: Miért ellenzi az anyaszentegyház a vegyes házasságokat? : Egyházi beszédekben Viser után magyarosította Wittmann József (Pozsony, 1841) - 02.490
I. A’ sz. írás tanítása a’ vegyes házasságról
13 hogy a1 többi törvény állal szabott szokások \s szertartások1 megtartására kötelezte volna magát, és efféle ujonczok kapubeli tértliitűeknek fprose- litánakj neveztettek; vagy pedig a1 szó teljes értelmében zsidó lett, és magát az egész törvény beteljesítésére lekötelezte; és ezek igazság1 tért— kittieknek neveztettek. Hogy zsidó és megtért pogánynő közt szabad házassági kötésnek helye lehessen; úgy ennek igazság térthitűnek kelle lenni, és a1 hitben ’s isteni tiszteletben férjével szükségkép meg kelle egyeznie. Ennek jelképi ábrázolására felvette a1 zsidó keresztséget, a1 keresztényekének előképét. (Calmet comm. tóm. 2. pag. 717.) Ezen törvényhez erősen ragaszkodott a1 zsidó nép, a1 kiáltó visszaélések napjait kivéve, a1 legkésőbb időig; és annak szemmeltartását maga a1 természet, az idő lioszza által olly mélyen vésé be sziveikbe, hogy lelkisméret’s istenfélelem nélküli emberek is annak áthágásától irtóz- kodíak. Erről bizonyítást tesz József a’zsidó történetek írója. (Archaeologiajában I. 18, c. 9.} Zsidó rablók segítik Anilaeus főnöküket egy szép pogánynő elorzásában, mellyet ő feleségül vett. Látván czimborái, hogy az elorzott a’ bálvány tiszteletét tovább is gyakorolja, felzendültek vezérek engedékenységén. Még messzebb megy Martyr Péter protestáns az ő állításával, mondván : hogy az Isten megtérés esetében is olly házasságot, minőt a’ zsidóknak csak hihetetlen könnyelműségük végett nézett át, nagyon kedvetlenül fogadott. Azért parancsolta volna meg az Isten olly rabnőnek haját lenyirni, hogy ha szép haja végett tetszenék meg a’ zsidónak , most ne tessék; 0 rendelte volna, hogy ruháját váltosztassa meg, mivel ezek is könnyen felébreszthetek a’ szerelmüket; 0 meg hagyta volna neki körmeit