Wittmann József: Miért ellenzi az anyaszentegyház a vegyes házasságokat? : Egyházi beszédekben Viser után magyarosította Wittmann József (Pozsony, 1841) - 02.490

I. A’ sz. írás tanítása a’ vegyes házasságról

7 töbhé nem szólhatna. És tivoliivá minden gyűlő!— séget ’s hasztalan sértegetéseket, ki sértetlietik meg méltán? Azt szabadelmü korunkban katoli­kus hitszónokról csak senki fel nem teendi: hogy más felekezet elveit védje. Minden látszólagos ellenvetés tehát nein bír engemet a1 feltételeintőli elállásra'; miben azonfelól még nem kévéssé erő­sít meg azon gondolat: hogy olly fejedelem alatt­valója vagyok, kinél a 1 lelkismeret szabadsága nem puszta holt szó; hanem életbe lépett, minden egyénnek sérthetlenü! megőrzött szentsége. Míg kedvesim ! a1 dologhoz fogunk, távol legyen tőlem keserves kitörésekkel valakit megsérteni. Felada­tom: csak azt, mit ezen tárgyról az anyaszent- egyház szünet nélkül tanított, ’s hitt, nem annyira műszavaimmal, mint inkább eldönthetlen történet- beli bizonyítványokkal világos rendben előadni. Ha ollyanok találkoznak közöttetek, kik illy bi­zonyítványok felhozatala által, — főkép ha ezek tulajdon felekezetöktől kölcsönözvék, — meg­sértve érzik magokat; e’ bizonyossan nem a1 hit­szónok hibája, hanem azoké, kik igy gondol­kodtak és írtak. Tehát ne én reárn nehezteljetek, hanem önhitsorsositokra, és pedig vagy a’ régi korbeliekre, mivel mai nézeteitekkel ellenzenek; vagy a1 jelenkorbeliekre, mivel ezek eldődeik ös­vényétől eltértek. Hogyha talán itt ott csípős szót ejtenék, emlékezzetek meg arról, hogy ma­ga a' mennyei szelídség Jézus Krisztus is fel­it evült, midőn a’ sz. helyen iszonyatot láta. Hogy a’ tárgyhoz fogjak, mai beszédem következő kér­dés körében forgand: hogy nyilatkozik a1 vegyes házasságokról I. az ó, II. az uj szövetségi sz. írás?

Next

/
Thumbnails
Contents