Wittmann József: Miért ellenzi az anyaszentegyház a vegyes házasságokat? : Egyházi beszédekben Viser után magyarosította Wittmann József (Pozsony, 1841) - 02.490

I. A’ sz. írás tanítása a’ vegyes házasságról

8

A1 világosság atyja szolgáljon szövétnekül ezen megkezdett pályán egyszülött fia urunk ’s megváltónk Krisztus Jézus által!

I.

A’ teremtés történetének első lapjain már említtetnek a’ vegyes házazságok szomorú eredményei. Megsokasodván az emberek, és leányaik születvén, láták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek, és vőnek magoknak feleségeket mind azok közzül, a’ kiket megkedvellének. (Mdses I. Könyv. 6, I.) Isten fiai alatt a1 jámbor Szeth utódait értik a’ sz. atyák; emberek leányai alatt pedig az istentelen Kain sarjadékit. (Chrys. hóm. 22. in Gén. — Theodor, in Gén. quaest. 48. — Cyrill Alex. advers. Julian. 1. 9. — August, de civit. I. 15. c. 23.) Elkülönözve éltek eddig a’ Szethiták és Kainiták. Szeth nemeÄ igy jegyzi meg Theodoret egyházi oktató, el volt különözve Kain rokonságától, mellyet Isten átka nyomaszta. Szethiták az Istennek szolgáltak: mivel Enos Szeth fiáról a’ sz. irás mondja: ő kezdé segétségül híni az Istent; (Mos. I. Könyv. 4,26.) az az: a’ Szethiták egyesültek közös isteni tiszteletre. Kainiták pedig gonoszul éltek, ’s földiekre fordítván figyelmöket, testi kívánságainak szolgáltak, és mindig meszebbre távoztak el az Istentől. (Mos. I. k. 4, 17 — 25.) De mineku- tánna az istenfélő Szethiták a’ gonosz Kain nemzetségéből feleséget vetlek: úgy ezeknél is veszendőbe ment az Isten félelme, és megismérése, ’s közönséges megroszabbodás lépett helyébe, mit ezen szavakkal fejez ki az Isten: szellemem ne maradjon örökké az emberben, mivel ez test. (Mós. I. k. 6, 3.) Illy házasságbóli szülöttek a’