Hazslinszky József: Emlékirat az egyházról, és az egyházat érdeklő némely reform kérdésekről (Kassa, 1849) - 02.420
24 főbbjeinek diizs vagyont, előkelő rangot, és bal álmát a' polgárzalban ajándékoztak; — és pedig lelték azt a’ fejedelmek részint népleigázási terveik kivitele végeit készített okos, de gonosz számításból; — részint né- mellyek a: jobb lelküek, a' dolgok' fonák felfogásából, vagy mivel a' már uralkodó koreszmék elleni küzdésre elég lelki erővel nem bírtak; mert megkell (ismernünk: hogy azon polgárzati fejedelmek között, kik a' fellyebb érintett módon úgynevezett egyház pártfogói állásra vergődve, az egyházi szabadság csonkításának, az egyháziak' mint illyenek' a polgárzatra káros befolyásának, — a' két társadalmak helytelen öszvebonyolódásának eszközlőji vó lak , sokan jó, és jámbor szándéknak, Isten dicsőségét, és a' nép boldogságát keresték, és a' hibákba csak a'dolgok' fonák felfogásából estek; — ugyanezt az illető értelemben kell alkalmaztatni az egyháziaknak számtalanaira minden korban. Az il!y természetellenes viszonyi állapotnak gyászos következményei kinem maradhattak; — a' inélly rosszak e' viszonyi állapot" fenállása óta az egyházban, és polgárzatban dúltak, vagy egyenesen származásukat innen vették; vagy legalább annyiban e’ fonák viszonyi állapotnak tulajdoníthatók, a' mennyiben ez az egyháznak egyes emberekre úgy, mint a' társadalmakra kihatható üdvös erejét nagy részben paralyzálfa. Viszgáljuk közelebbről a' dolgot. A’ kereszténység' első három századaiban Krisztusnak egyháza bár kívülről a’ fejedelmek, és népek által üldözésekkel zaklattatott; de belől a' Ieg\alódibb szabadságnak malasztdus áldásit éhezte. — és ha egy
