Hazslinszky József: Emlékirat az egyházról, és az egyházat érdeklő némely reform kérdésekről (Kassa, 1849) - 02.420

■két eretnekségek fel is emelték a’ hívek között fejőket, a’ helső szabadság volt a’ tiszta lég, mellyben az igazságnak fáklyája legvidámabbul loboghatván, annak világánál az egészséges szemek a’ tévelygésre azonnal rá «ismerhettek; — és bár az üldözések miatt többnyire csak földalatti üregekben történhetett a’ szabadságot , egyenlőséget, és testvériséget lehellő evange- litimnak hirdetése, és a" szeretet ételében, és italábani részesülés, — de mivel a’ világi fényt nélkülöző egyszerű szegény evangélistának tettei, és életmódja megegyezett a’ fenséges tannal, az Isten igéjének elvetett mag\a a' balgátok sziveikben a’ legtermékenyebb földre talált, mellynek következtében közöttök egy volt a' szív, egy a’ lélek, a’ szent szeretet’ szelleme, — az Isten szelleme lebegett felették, és az Ur vacsorájába^ részesülés reájok nézve \alósággal a’ szereteti egységnek záloga, és pecsétje volt; — világi pártfogás nélkül, sőt mindenfelőli üldözések ellenére az egyszerű, szegény, világ által megvetett, kigunyolt, üldözött, — és csak saját híveik által, kik erényeiket ös- merték becsült, tisztelt, és szeretett apostolok’, és ezeknek utódi eszközlése mellett terjedett az egyház e’ világon nem csak híveinek számára, hanem szellemi hatáskörére nézve is; mert meghódította a’ büszke zsarnok üldözőket, — a’ fejedelmek koronáji meghajlottak előtte, és a’gyűlölt, utált, ’s üldözött keresztet a’ fejedelmek koronájiknak legnagyobb ékességévé telték: — az Isteni kéz igazgatta és támogatta egyház, bár kiilellenségektől iildöztetve, de benső szabadságának élvezetétől megnem fosztatva illy roppant, illy tömérdek erőt kifejteni volt képes.

— 2Ö —