Csontos István: Ki-ki a' maga szerencséjének kovácsa : Rövid erkölcsi értekezés (Kassa, 1830) - 02.416

56 ka, nemes tetteikben igen dicséretes példá­ját adák. Az illy nagy lelkű férjfiak, mi­dőn dicső tetteiknek jó következését eggy egész népségre kiterjeszthetik: minden terhes foglalatosságokkal bajlódássok mel­lett is eléggé érezhetik az élet boldogságát. De melly kevesen felelhetnek így meg fé­nyes hívataljoknak; hogy fő hatalomhoz jutássoknál fogva épen csak a'köz jót ven­nék czéljok’ erányjába! A' kik pedig csak ön boldogíthatássok’ vagy mások felett büszkélkedhetésök’ tekintetéből töreked­nek a’ fő polczra: bizonyára soha fel nem találják óhajtott boldogságjokat, 's mago­son létök, többeknek mint nem , csak a’ nagyobb bukásra nyit utat. HATODIK SZAKASZ. A' Szépségről. Némellyek egyenesen a' szépséget vá­lasztják boldogságjok talpkövéűl, ’s min­den figyelmöket csak testök’ ékesgetésire fordítván, emberi beesőket és érdemöket egyedül a' mások szemeinek tetsző szép bőrrel és színnel bírhatásába helyheztetik; a' legszükségesebb emberi nemes tulajdon-

Next

/
Thumbnails
Contents