Csontos István: Ki-ki a' maga szerencséjének kovácsa : Rövid erkölcsi értekezés (Kassa, 1830) - 02.416

50

lekedésében lett megcsalatkozását. Ugyan mellyik Miniszter az, ki Fejedelmétől és a' Föld néptől egyenlő mértékben becsültetvén , terhes hivatalát ezer békételenkedé- sek és aggodalmok nélkül éltével megelégedve folytathatná? Nem ügy van é a" dolog, hogy ha Urának kedvez; millió embereket juttat koldus botra ? Ha pedig a' Nemzetnek kíván kedvezni : Ura kedvetlenségébe esik. Az első feltétel szerént gyűlöletes ellensége eggy egész népségnek és a'nak átkától terheltetik; a' második szerént pedig becsülete és élete forog veszedelemben , 's mindenképen csak a’ boldogtalansághoz van közelebb. — Hol az a’ Hadi-vezér, ki vitéz tetteinél fogva érdemlett babér koszorúját a* köz szeretet' ölelő karjai között megháboríttatás nélkül hordhatná fején, 's érdemeivel eggyező becsben és kedvességben maradhatna ? Hátlehet a'ban boldogságot találni, midőn több ezer ártatlanokat párolgó vérökben föröd- ni szemlél, 's ugyan azon őt is követhető hasonló esettől szüntelen rettegésben kénytelen lenni ? Hát egy véletlen, nem kedvező környűlállásnál fogva , nem temettetik- el egyszerre minden eddig volt érdeme és